Ennyit kell fizetni az érettségiért: hogyan jelentkezz, ha már nem vagy tanuló?

Mit kell tennie annak, aki már nem jár középiskolába, de érettségit tenne? Mutatjuk lépésről lépésre.

  • Eduline
Mónus Márton

Amennyiben olyan helyzetbe kerültél, hogy már nem jársz középiskolába, de érettségiznél, egészen más jelentkezési szabályokkal kell szembe nézned, mint a középiskolásoknak. Mutatjuk, mit kell tenned.

1. Keresd fel a kormányhivatalt!

A jelentlezést elvileg le lehet adni egy általad választott iskolánál, de ilyen esetben az intézmény nem köteles azt elfogadni. Helyette a területileg illetékes kormányhivalatnál kell leadni az Oktatási Hivatal jelentkezési lapját. Ezt személyesen, vagy ajánlott/tértivevényes postai küldeménykétn kell leadni.

2. Fizesd be a vizsgadíjat

Igen, ha már nincs tanulói jogviszonyod, akkor fizetned kell az érettségiért. Ez az aktuális minimálbér 15 százaléka, ami idén 19 ezer forint. Emelt szintű vizsga esetén ez az összeg 32 ezer forint. Az összeget befizetheted a kormányhivatalban beszerezhető csekken, vagy banki átutalással. Az utalási információkat itt találod.

 

Így számolhatjátok ki, hány pontotok lesz a felvételin: itt az új kalkulátor

3. Csatold a bizonylatot a jelentkezéshez!

A befizetést igazolni kell, így a csekk esetén a visszakapott feladószelvény erdetijét, utalás esetén a banki igazolást kell csatolni a jelentkezési laphoz. A vizsgadíj befizetéséről szóló utalvány, illetve az átutalási megbízás Közlemény rovatában fel kell tüntetni a 20-as számot, valamint egy szóköz kihagyásával az egyedi érettségi iktatószámot. Az egyedi érettségi iktatószámot a jelentkezést rögzítő intézmény biztosítja a jelentkező számára.

4. Tartsd be a határidőt!

Az idei érettségi vizsgákra debruár 15-ig lehet jelentkezni.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.