Ennyit kell fizetni az érettségiért: hogyan jelentkezz, ha már nem vagy tanuló?

Mit kell tennie annak, aki már nem jár középiskolába, de érettségit tenne? Mutatjuk lépésről lépésre.

  • Eduline
Mónus Márton

Amennyiben olyan helyzetbe kerültél, hogy már nem jársz középiskolába, de érettségiznél, egészen más jelentkezési szabályokkal kell szembe nézned, mint a középiskolásoknak. Mutatjuk, mit kell tenned.

1. Keresd fel a kormányhivatalt!

A jelentlezést elvileg le lehet adni egy általad választott iskolánál, de ilyen esetben az intézmény nem köteles azt elfogadni. Helyette a területileg illetékes kormányhivalatnál kell leadni az Oktatási Hivatal jelentkezési lapját. Ezt személyesen, vagy ajánlott/tértivevényes postai küldeménykétn kell leadni.

2. Fizesd be a vizsgadíjat

Igen, ha már nincs tanulói jogviszonyod, akkor fizetned kell az érettségiért. Ez az aktuális minimálbér 15 százaléka, ami idén 19 ezer forint. Emelt szintű vizsga esetén ez az összeg 32 ezer forint. Az összeget befizetheted a kormányhivatalban beszerezhető csekken, vagy banki átutalással. Az utalási információkat itt találod.

 

Így számolhatjátok ki, hány pontotok lesz a felvételin: itt az új kalkulátor

3. Csatold a bizonylatot a jelentkezéshez!

A befizetést igazolni kell, így a csekk esetén a visszakapott feladószelvény erdetijét, utalás esetén a banki igazolást kell csatolni a jelentkezési laphoz. A vizsgadíj befizetéséről szóló utalvány, illetve az átutalási megbízás Közlemény rovatában fel kell tüntetni a 20-as számot, valamint egy szóköz kihagyásával az egyedi érettségi iktatószámot. Az egyedi érettségi iktatószámot a jelentkezést rögzítő intézmény biztosítja a jelentkező számára.

4. Tartsd be a határidőt!

Az idei érettségi vizsgákra debruár 15-ig lehet jelentkezni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.