Mit kell tennie annak, aki már nem jár középiskolába, de érettségit tenne? Mutatjuk lépésről lépésre.
Amennyiben olyan helyzetbe kerültél, hogy már nem jársz középiskolába, de érettségiznél, egészen más jelentkezési szabályokkal kell szembe nézned, mint a középiskolásoknak. Mutatjuk, mit kell tenned.
1. Keresd fel a kormányhivatalt!
A jelentlezést elvileg le lehet adni egy általad választott iskolánál, de ilyen esetben az intézmény nem köteles azt elfogadni. Helyette a területileg illetékes kormányhivalatnál kell leadni az Oktatási Hivatal jelentkezési lapját. Ezt személyesen, vagy ajánlott/tértivevényes postai küldeménykétn kell leadni.
2. Fizesd be a vizsgadíjat
Igen, ha már nincs tanulói jogviszonyod, akkor fizetned kell az érettségiért. Ez az aktuális minimálbér 15 százaléka, ami idén 19 ezer forint. Emelt szintű vizsga esetén ez az összeg 32 ezer forint. Az összeget befizetheted a kormányhivatalban beszerezhető csekken, vagy banki átutalással. Az utalási információkat itt találod.
3. Csatold a bizonylatot a jelentkezéshez!
A befizetést igazolni kell, így a csekk esetén a visszakapott feladószelvény erdetijét, utalás esetén a banki igazolást kell csatolni a jelentkezési laphoz. A vizsgadíj befizetéséről szóló utalvány, illetve az átutalási megbízás Közlemény rovatában fel kell tüntetni a 20-as számot, valamint egy szóköz kihagyásával az egyedi érettségi iktatószámot. Az egyedi érettségi iktatószámot a jelentkezést rögzítő intézmény biztosítja a jelentkező számára.
4. Tartsd be a határidőt!
Az idei érettségi vizsgákra debruár 15-ig lehet jelentkezni.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
