Ilyen lesz a középszintű informatikaérettségi: feladatok, pontozás, szabályok

Pénteken a középszintű informatikavizsgával folytatódik az érettségi szezon második hete. Itt vannak a legfontosabb tudnivalók a gyakorlati vizsgáról.

  • Eduline
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A középszintű informatikaérettségi hivatalos javítókulcsa

A középszintű gyakorlati vizsga megoldására 180 percetek van, összesen 120 pontot szerzhettek. Azt, hogy milyen sorrendben oldjátok meg a feladatokat, ti dönthetitek el. Az előző évek középszintű feladatsorait itt találjátok.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat az informatikaérettségiről, itt pedig arról olvashattok, milyen feladatokat kaptak az idei vizsgázók.

A középszintű feladatsor első részét itt találjátok

Az infóvizsgára félórával korábban oda kell érni, mert több tennivalótok is van: el kell foglalnotok a rendszergazda által kijelölt gépet, ekkor fogjátok megkapni a felhasználói adataitokat és azt, hogy hol éritek el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, illetve hova kell majd lementenetek a befejezett feladatokat. A vizsga vége előtt tíz perccel a felügyelő tanárnak szólnia kell, hogy mentsétek le a feladatokat, de a biztonság kedvéért érdemes sűrűn menteni.

A középszintű informatikaérettségire egy "segédeszközt" kell vinni, ez a vonalzó - minden egyebet az iskola biztosít. 

Milyen feladatokra számíthattok?

A feladatok között szövegszerkesztés, táblázatkezelés és adatbázis-kezelés biztosan lesz, illetve prezentáció-, grafika- vagy weblapkészítés is előfordulhat. A szövegszerkesztésért kaphatjátok a legtöbb pontot, összesen 40-et, a prezentációhoz, grafikához vagy weblapkészítéshez kapcsolódó feladatok és a táblázatkezelés 30-30 pontot ér, az adatbázis-kezelés pedig összesen 20-at. Egyszerűnek találták az emelt szintű feladatokat a vizsgázók.

2013 májusában a vizsgázóknak készíteniük egy táblázatot az Európai Unió lakosainak nyelvtudásáról, adatbázist az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) képzéseiről, madártani weblapot és Word-dokumentumot a kőszénről.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.