A hét hírei: folytatódik az érettségi, minden tanár a pedagóguskar tagja lesz

Botrányok nélkül telt a 2013-as tavaszi érettségi második hete is: tíz különböző tantárgyból vizsgáztak a diákok. Szeptembertől az iskolarendőrök a tantestület tagjaként vesznek részt a nevelő munkában, és megalakul a Magyar Pedagógus Kar, amely etikai eljárást indíthat a tanárokkal szemben. Heti összefoglaló.

  • Eduline
hvg.hu

Minden az érettségiről

Ezen a héten informatikából, latinból, héberből, biológiából, társadalomismeretből, kémiából, földrajzból, fizikából, rajz és vizuális kultúrából, illetve spanyolból érettségiztek a végzős középiskolások. A feladatsorokat, hivatalos és nem hivatalos megoldásokat, a tanárok és a diákok véleményét folyamatosan frissülő cikkgyűjteményünkben találjátok, a további vizsgák időpontjait pedig itt nézhetitek meg.

Kiverte a biztosítékot az emelt szintű matekérettségi: a diákok szerint ez volt az elmúlt évek legnehezebb írásbelije, de az Oktatási Hivatal a petíció ellenére sem íratja újra a vizsgát. A részleteket itt olvashatjátok.

Friss adatok: ennyit keresnek a társadalomtudósok

Milyen esélyekkel indulnak a friss diplomás pályakezdők a munkaerőpiacon? Mennyit keresnek, és mennyi idő alatt találnak állást? Cikksorozatunkban ezúttal a társadalomtudományi szakokon végzettek tapasztalatairól olvashattok.

Nem lesz önálló tantárgy az iskolai relaxáció

Legfeljebb heti fél órában relaxálnak majd a diákok szeptembertől a testnevelésórákon. Az iskolai relaxáció programgazdája, Bagdy Emőke meglepődött a kritikákon Cikkünket itt olvashatjátok.

Nem arattak sikert a kormány ötletei

Szeptember 1-jétől minden, állami, önkormányzati intézményben pedagógus-munkakörben, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott a Magyar Pedagógus Kar tagjává válik, ha elfogadják az emberi erőforrások minisztere által benyújtott törvénymódosítási javaslatot. A kar alkotná meg Pedagógus Etikai Kódexet is, amely alapján etikai eljárást folytathatna a tagjaival szemben. Mendrey László, a Pedagósusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint a Kar létrehozásának célja a pedagógus társadalom "totális megfegyelmezése". A köznevelési államtitkárság szerint a kódex sok évtizedes hiányt pótol: közleményüket itt olvashatjátok.

Kiverte a biztosítékot a kormány másik ötlete is: Pintér Sándor belügyminiszter iskolarendőröket küldene a "kiemelten veszélyeztetett" iskolákba, a nyomozók a tantestület tagjaként vennének részt a nevelő munkában. A szakértők szerint az ötlet elhibázott és értelmetlen, pedagógiai végzettséggel nem rendelkezők pedig nem lehetnek a tantestület tagjai, és nem taníthatnak az iskolákban. Cikkünket itt olvashatjátok.

Piramisjáték-gyanú a szegedi HÖK-ben

Egy, a HVG birtokába került hangfelvétel szerint Mechler Ákos, a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának akkori (2010/2011) elnöke piramisrendszerben akart beépíteni diákokat a Dél-alföldi Hallgatói Mozgalom Egyesületbe. Az egyetemistáknak öt embert kellett maguk alá szervezniük, ez alapján a HÖK-től munkát és fizetést kaptak, amelyből tíz százalékot kellett "felfelé" visszafizetniük. Az egyesület tagadja a vádakat, az egyetem pedig ismeretlen tettes ellen feljelentést tett.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.