Ilyen hallgatói szerződést kell aláírniuk a 2014-ben felvételizőknek

A 2014-ben felvételiző diákoknak is alá kell írniuk a hallgatói szerződést - új nevén hallgatói nyilatkozatot -, ha állami ösztöndíjasként szeretnének diplomát szerezni. Mi van a szerződésben?

  • Eduline

A hallgatói nyilatkozatot még tanulmányaitok elkezdése előtt alá kell írnotok - ez az egyik feltétele az állami ösztöndíjas helynek. A nyilatkozat többek között arra kötelezi a hallgatókat, hogy a meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezzék a diplomát, majd az azt követő húsz évben legalább annyi ideig dolgozzanak Magyarországon, ahány évig állami ösztöndíjasként tanultak. Egy szemeszter öt hónapnak (150 napnak) számít, tehát egy hat féléves alapképzés után legalább 900 napig kell itthon dolgoznotok.

Ha nem szerzitek meg a diplomát a megadott időn belül, vagy félbehagyjátok a szakot, vissza kell fizetnetek a felhasznált állami ösztöndíj (fontos: nem a tanulmányi vagy szociális ösztöndíjról van szó, hanem a képzés költségeiről) felét.

Felvételizők várják a 2013-as ponthatárokat. A beiratkozás előtt a hallgatói nyilatkozatot is alá kell írniuk
MTI / Sóki Tamás

Ha a magyarországi munkavállalási kötelezettségre mondtok nemet, a teljes összeget vissza kell utalnotok az államnak - ha néhány hónapig vagy évig itthon dolgoztok, de a teljes képzési idő így sincs meg, a "ledolgozott" hónapokat beszámítják, vagyis egy 900 napos képzés és 300 nap hazai munkaviszony esetében csak az állami ösztöndíj kétharmadát kell visszafizetni. Munkaviszonynak számít az az időszak is, amikor gyermekgondozási díjat vagy munkanélküli segélyt kaptok.

Amennyiben még a képzés első (osztatlan szakon második) aktív féléve után meggondoljátok magatokat, és félbehagyjátok a tanulmányaitokat, nem kell visszafizetni az állami ösztöndíjat. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu