Ilyen hallgatói szerződést kell aláírniuk a 2014-ben felvételizőknek

A 2014-ben felvételiző diákoknak is alá kell írniuk a hallgatói szerződést - új nevén hallgatói nyilatkozatot -, ha állami ösztöndíjasként szeretnének diplomát szerezni. Mi van a szerződésben?

  • Eduline

A hallgatói nyilatkozatot még tanulmányaitok elkezdése előtt alá kell írnotok - ez az egyik feltétele az állami ösztöndíjas helynek. A nyilatkozat többek között arra kötelezi a hallgatókat, hogy a meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezzék a diplomát, majd az azt követő húsz évben legalább annyi ideig dolgozzanak Magyarországon, ahány évig állami ösztöndíjasként tanultak. Egy szemeszter öt hónapnak (150 napnak) számít, tehát egy hat féléves alapképzés után legalább 900 napig kell itthon dolgoznotok.

Ha nem szerzitek meg a diplomát a megadott időn belül, vagy félbehagyjátok a szakot, vissza kell fizetnetek a felhasznált állami ösztöndíj (fontos: nem a tanulmányi vagy szociális ösztöndíjról van szó, hanem a képzés költségeiről) felét.

Felvételizők várják a 2013-as ponthatárokat. A beiratkozás előtt a hallgatói nyilatkozatot is alá kell írniuk
MTI / Sóki Tamás

Ha a magyarországi munkavállalási kötelezettségre mondtok nemet, a teljes összeget vissza kell utalnotok az államnak - ha néhány hónapig vagy évig itthon dolgoztok, de a teljes képzési idő így sincs meg, a "ledolgozott" hónapokat beszámítják, vagyis egy 900 napos képzés és 300 nap hazai munkaviszony esetében csak az állami ösztöndíj kétharmadát kell visszafizetni. Munkaviszonynak számít az az időszak is, amikor gyermekgondozási díjat vagy munkanélküli segélyt kaptok.

Amennyiben még a képzés első (osztatlan szakon második) aktív féléve után meggondoljátok magatokat, és félbehagyjátok a tanulmányaitokat, nem kell visszafizetni az állami ösztöndíjat. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.