A 2014-ben felvételiző diákoknak is alá kell írniuk a hallgatói szerződést - új nevén hallgatói nyilatkozatot -, ha állami ösztöndíjasként szeretnének diplomát szerezni. Mi van a szerződésben?
A hallgatói nyilatkozatot még tanulmányaitok elkezdése előtt alá kell írnotok - ez az egyik feltétele az állami ösztöndíjas helynek. A nyilatkozat többek között arra kötelezi a hallgatókat, hogy a meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezzék a diplomát, majd az azt követő húsz évben legalább annyi ideig dolgozzanak Magyarországon, ahány évig állami ösztöndíjasként tanultak. Egy szemeszter öt hónapnak (150 napnak) számít, tehát egy hat féléves alapképzés után legalább 900 napig kell itthon dolgoznotok.
Ha nem szerzitek meg a diplomát a megadott időn belül, vagy félbehagyjátok a szakot, vissza kell fizetnetek a felhasznált állami ösztöndíj (fontos: nem a tanulmányi vagy szociális ösztöndíjról van szó, hanem a képzés költségeiről) felét.
Ha a magyarországi munkavállalási kötelezettségre mondtok nemet, a teljes összeget vissza kell utalnotok az államnak - ha néhány hónapig vagy évig itthon dolgoztok, de a teljes képzési idő így sincs meg, a "ledolgozott" hónapokat beszámítják, vagyis egy 900 napos képzés és 300 nap hazai munkaviszony esetében csak az állami ösztöndíj kétharmadát kell visszafizetni. Munkaviszonynak számít az az időszak is, amikor gyermekgondozási díjat vagy munkanélküli segélyt kaptok.
Amennyiben még a képzés első (osztatlan szakon második) aktív féléve után meggondoljátok magatokat, és félbehagyjátok a tanulmányaitokat, nem kell visszafizetni az állami ösztöndíjat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
