Már csak három hónap, és elstartol a 2014-es felvételi. Az elmúlt években a jelentkezési határidő előtt egy-két hónappal is változtattak a szabályokon, és az idén is várható néhány meglepetés. Ma azokat a változásokat gyűjtöttük össze, amelyek már most biztosnak tűnnek.
Emelkedik a minimumponthatár – de meddig?
Balog Zoltán a Magyar Hírlapnak adott múlt hétfői interjúban beszélt arról, hogy elképzelhető: rögtön, vagyis már a 2014-es felvételin "megugorják" a 300-as minimumponthatárt. A tárcavezető szerint egyes speciális szakokat leszámítva a klasszikus alapképzéseken a 300-as határ lenne reális, ezzel pedig a hallgatói önkormányzatok is egyetértenek.
Hogy pontosan mi várható, kérdés, a jövő évi szabályokat tartalmazó felvételi rendeletben ugyanis az áll, hogy 2014-ben 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 lesz a minumumponthatár. Emelkedni fog a felsőoktatási szakképzés ponthatára is: az idén minimum 200 pont kellett a bekerüléshez, jövőre viszont már 220, 2015-ben 240, 2016-ben pedig 260 lesz a minimumponthatár.
Kevesebb tantárgyból lehet érettségizni
Az érettségi szabályai is változnak. 2014-ben már nem lehet vizsgázni ábrázoló és művészeti geometria, magyar népzene alapjai, hangtani és akusztikai ismeretek, illetve hangkultúra tantárgyból. A maradék két művészeti tárgy - a művészettörténet és a népművészet - választható közismereti vizsgatárgy lesz. Az érettségit érintő változásokról szóló részletes összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A 2014. május-júniusi vizsgaidőszaktól utazás és turizmusból csak hatodikként, az öt kötelező, illetve kötelezően választandó vizsgatárgyon felül lehet érettségizni. A 2013/2014-es tanév május-júniusi vizsgaidőszakától megszűnnek a nemzetiségi nyelvi érettségi vizsgák is: a diákok az adott nemzetiség nyelvéből mint idegen nyelvből jelentkezhetnek ugyan érettségire, de azzal a megkötéssel, hogy a középszintű szóbelin a nemzetiségi nyelvet tanulók számára készített tételsorba a nemzetiségi ismereteket is be kell építeni.
Ezeken a szakokon kötelező lesz az emelt szintű érettségi
Annak, aki bölcsész-, társadalomtudományi vagy jogászképzésre szeretne bekerülni, legalább egy tantárgyból kell majd emelt szinten érettségiznie, több, az agrár, műszaki, illetve orvos- és egészségtudományi területhez tartozó szakon pedig két emelt szintű vizsga a feltétel. A teljes listát itt találjátok.
Jönnek a közösségi főiskolák
A legfrissebb felsőoktatási stratégia négy kategóriába sorolja az állami felsőoktatási intézményeket: nemzeti tudományegyetem, szakegyetem, szakfőiskola, helyi és közösségi főiskola. A nemzeti tudományegyetemek és az egyetemek alap-, mester- és doktori képzéseket, a „sima” főiskolák felsőoktatási szakképzéseket és alapszakokat, a közösségi főiskolák pedig elsősorban felsőoktatási szakképzéseket indíthatnának, utóbbiak legfeljebb egy-két alapképzést – például tanítói vagy óvodapedagógusi – tarthatnának meg.
A stratégia leszögezi, hogy az intézményrendszer átalakítását és a képzési kínálat „racionálását” minél hamarabb végre kell hajtani, ezért elképzelhető, hogy ennek első lépéseit már a 2014-ben felvételizők is a saját bőrükön érzik majd.
Egyelőre nem kell nyelvvizsga a felvételihez
Bár a nyelvoktatási stratégia azt javasolja, hogy néhány éven belül a felsőoktatási felvételi feltétele legyen a középfokú nyelvvizsga, a 2014-ben jelentkezőknek még nem kell teljesíteniük ezt a feltételt – igaz, a nyelvvizsgáért járó pluszpontok nélkül aligha van esélyük bejutni a legnépszerűbb alap- vagy osztatlan szakokra.
Új képzésekre jelentkezhettek
2013-ban átalakult a tanárképzés és a felsőfokú szakképzés is, így a 2014-es felvételizők már csak az új struktúrájú szakokra jelentkezhetnek. Újra osztatlan a tanárképzés, vagyis ezekre a képzésekre már az érettségi után jelentkezhettek, az elsőévesek pedig külön ösztöndíjat is kaphatnak. Azoknak, akik már elkezdtek egy alapképzést, 2016-ig hirdetnek tanári mesterképzésket.
A felsőfokú szakképzések helyett felsőoktatási szakképzésre lehet jelentkezni, a kétéves szakokat már csak egyetemek és főiskolák indíthatják el. A negyedik félév végén továbbra sem kapnak diplomát a hallgatók, de a megszerzett krediteket beszámítják, ha azonos szakirányban tanultok tovább. A felsőoktatási szakképzésekről itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.
Legfeljebb öt szakra jelentkezhettek
Már a 2013-as felvételin is érvényes volt az az új szabály, amely alapján a jelentkezők legfeljebb öt szakot jelölhettek meg. Ugyanazon intézmény ugyanazon szakjának állami ösztöndíjas és önköltséges formája egynek számít, ezeket külön sorban kell feltüntetni, tehát maximum tíz sort tölthettek ki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
