Emelkedik a minimumponthatár – de meddig?
Balog Zoltán a Magyar Hírlapnak adott múlt hétfői interjúban beszélt arról, hogy elképzelhető: rögtön, vagyis már a 2014-es felvételin "megugorják" a 300-as minimumponthatárt. A tárcavezető szerint egyes speciális szakokat leszámítva a klasszikus alapképzéseken a 300-as határ lenne reális, ezzel pedig a hallgatói önkormányzatok is egyetértenek.
Hogy pontosan mi várható, kérdés, a jövő évi szabályokat tartalmazó felvételi rendeletben ugyanis az áll, hogy 2014-ben 260, 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 lesz a minumumponthatár. Emelkedni fog a felsőoktatási szakképzés ponthatára is: az idén minimum 200 pont kellett a bekerüléshez, jövőre viszont már 220, 2015-ben 240, 2016-ben pedig 260 lesz a minimumponthatár.
Kevesebb tantárgyból lehet érettségizni
Az érettségi szabályai is változnak. 2014-ben már nem lehet vizsgázni ábrázoló és művészeti geometria, magyar népzene alapjai, hangtani és akusztikai ismeretek, illetve hangkultúra tantárgyból. A maradék két művészeti tárgy - a művészettörténet és a népművészet - választható közismereti vizsgatárgy lesz. Az érettségit érintő változásokról szóló részletes összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A 2014. május-júniusi vizsgaidőszaktól utazás és turizmusból csak hatodikként, az öt kötelező, illetve kötelezően választandó vizsgatárgyon felül lehet érettségizni. A 2013/2014-es tanév május-júniusi vizsgaidőszakától megszűnnek a nemzetiségi nyelvi érettségi vizsgák is: a diákok az adott nemzetiség nyelvéből mint idegen nyelvből jelentkezhetnek ugyan érettségire, de azzal a megkötéssel, hogy a középszintű szóbelin a nemzetiségi nyelvet tanulók számára készített tételsorba a nemzetiségi ismereteket is be kell építeni.
Ezeken a szakokon kötelező lesz az emelt szintű érettségi
Annak, aki bölcsész-, társadalomtudományi vagy jogászképzésre szeretne bekerülni, legalább egy tantárgyból kell majd emelt szinten érettségiznie, több, az agrár, műszaki, illetve orvos- és egészségtudományi területhez tartozó szakon pedig két emelt szintű vizsga a feltétel. A teljes listát itt találjátok.
Jönnek a közösségi főiskolák
A legfrissebb felsőoktatási stratégia négy kategóriába sorolja az állami felsőoktatási intézményeket: nemzeti tudományegyetem, szakegyetem, szakfőiskola, helyi és közösségi főiskola. A nemzeti tudományegyetemek és az egyetemek alap-, mester- és doktori képzéseket, a „sima” főiskolák felsőoktatási szakképzéseket és alapszakokat, a közösségi főiskolák pedig elsősorban felsőoktatási szakképzéseket indíthatnának, utóbbiak legfeljebb egy-két alapképzést – például tanítói vagy óvodapedagógusi – tarthatnának meg.
A stratégia leszögezi, hogy az intézményrendszer átalakítását és a képzési kínálat „racionálását” minél hamarabb végre kell hajtani, ezért elképzelhető, hogy ennek első lépéseit már a 2014-ben felvételizők is a saját bőrükön érzik majd.
Egyelőre nem kell nyelvvizsga a felvételihez
Bár a nyelvoktatási stratégia azt javasolja, hogy néhány éven belül a felsőoktatási felvételi feltétele legyen a középfokú nyelvvizsga, a 2014-ben jelentkezőknek még nem kell teljesíteniük ezt a feltételt – igaz, a nyelvvizsgáért járó pluszpontok nélkül aligha van esélyük bejutni a legnépszerűbb alap- vagy osztatlan szakokra.
Új képzésekre jelentkezhettek
2013-ban átalakult a tanárképzés és a felsőfokú szakképzés is, így a 2014-es felvételizők már csak az új struktúrájú szakokra jelentkezhetnek. Újra osztatlan a tanárképzés, vagyis ezekre a képzésekre már az érettségi után jelentkezhettek, az elsőévesek pedig külön ösztöndíjat is kaphatnak. Azoknak, akik már elkezdtek egy alapképzést, 2016-ig hirdetnek tanári mesterképzésket.
A felsőfokú szakképzések helyett felsőoktatási szakképzésre lehet jelentkezni, a kétéves szakokat már csak egyetemek és főiskolák indíthatják el. A negyedik félév végén továbbra sem kapnak diplomát a hallgatók, de a megszerzett krediteket beszámítják, ha azonos szakirányban tanultok tovább. A felsőoktatási szakképzésekről itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.
Legfeljebb öt szakra jelentkezhettek
Már a 2013-as felvételin is érvényes volt az az új szabály, amely alapján a jelentkezők legfeljebb öt szakot jelölhettek meg. Ugyanazon intézmény ugyanazon szakjának állami ösztöndíjas és önköltséges formája egynek számít, ezeket külön sorban kell feltüntetni, tehát maximum tíz sort tölthettek ki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
