Július 12-ig változtathatnak a megjelölt szakok sorrendjén az idén egyetemre-főiskolára felvételizők. Mikor érdemes módosítani a megadott listán? Utánajártunk.
Ha biztosak vagytok abban, hogy az egyik szak a nagy kedvenc
Azt a szakot soroljátok az első helyre, ahová a legszívesebben járnátok. Még akkor is ez szerepeljen a lista élén, ha nem biztos, hogy a pontszámotok elegendő lesz a bejutáshoz.
Fontos: csak egy szakra kerülhettek be a 2017-es felvételin. A rendszer előveszi a jelentkezési listátokat, és az első olyan képzésre sorol be titeket, amelynél elértétek a ponthatárt. Vagyis ha a pontszámotok alapján mindegyik megjelölt képzésre bejuthatnátok, csak az első helyre sorolt szakra iratkozhattok be - a felvételi ponthatárok közzététele után már nem gondolhatjátok meg magatokat.
Ha mégsem szeretnétek továbbtanulni...
Vagy nem itthon, akkor törölhetitek az egész jelentkezést is. Ha biztosak vagytok a döntésetekben, ezt mindenképpen tegyétek meg - lehet, hogy másnak pont a ti helyetekre lenne szüksége az adott szakon.
Ha az egyik szakot semmiképpen sem szeretnétek elkezdeni
Csak anya/apa/osztályfőnök/szomszéd beszélt rá titeket, de már most tudjátok, hogy bármi is lesz, oda biztos nem iratkoztok majd be? Akkor töröljétek azt az egyik képzést a jelentkezési listából.
Hogyan lehet módosítani vagy törölni, és mi a határidő? Ebből a cikkből megtudhatjátok:
Július 12-ig változtathatnak az idén egyetemre-főiskolára felvételizők a megadott szakok sorrendjén. Mutatjuk, hogyan tehetik meg ezt. A jelentkezési sorrend módosítására egy alkalommal van lehetőségetek - július 12-ig az e-felvételi felületén, a "sorrendmódosítás" menüpontra kattintva változtathattok a megadott szakok sorrendjén.Felvételi 2017: így változtathattok a szakok sorrendjén
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
