Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2015-ben: mi lesz a diplomásokkal?

2015-ben is változnak a felvételi pontszámítási szabályai: hány pluszpontot kapnak azok, akik felsőoktatási szakképzést végeztek, és mi a helyzet a diplomásokkal?

  • Eduline

Ha felsőoktatási szakképzésen végeztetek

2015 nyarán végeznek az első hallgatók a felsőoktatási szakképzéseken: sokan alap- vagy osztatlan szakon folytatják majd a tanulmányaikat. Az elvégzett képzésért a felvételin többletpontot kapnak, amelynek mértéke a záróvizsga eredményétől függ majd.

A felvételi eljárásról szóló kormányrendelet módosítása alapján azok a hallgatók 30 többletpontot kapnak, akik ötösre záróvizsgáztak a felsőoktatási szakképzésen, és a besorolási szakra jelentkeznek. Jó záróvizsga-eredmény esetén 20, közepes érdemjegyért pedig 10 többletpont jár.

Stiller Ákos

A besorolási szak az az alap- vagy osztatlan szak, amelynek az adott felsőoktatási szakképzés az "előszobája", amelyhez a tanterv szerint a legközelebb áll. Ezeken a szakokon az elvégzett kreditek 75 százalékát beszámítják, így egy hároméves alapképzésen 180 kredit helyett már csak 90-et kell megszerezni, ami azt jelenti, hogy másfél év alatt meg lehet szerezni a diplomát. Ha a képzési területen, de nem a besorolási szakon tanultok tovább, 30 kreditet számítanak be.

Azt, hogy melyik felsőoktatási szakképzésnek melyek a besorolási szakjai, a felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló Emmi-rendeletben nézhetitek meg.

Ha diplomátok van

A felvételi rendelet friss módosítása alapján a felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket – ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek – az egyetemek és főiskolák a meglévő diploma alapján is rangsorolhatják. Ezeknek a felvételizőknek – amennyiben a felsőoktatási intézmények erre rábólintanak – emelt szintű érettségit sem kell tenniük.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.