2015-ben is változnak a felvételi pontszámítási szabályai: hány pluszpontot kapnak azok, akik felsőoktatási szakképzést végeztek, és mi a helyzet a diplomásokkal?
Ha felsőoktatási szakképzésen végeztetek
2015 nyarán végeznek az első hallgatók a felsőoktatási szakképzéseken: sokan alap- vagy osztatlan szakon folytatják majd a tanulmányaikat. Az elvégzett képzésért a felvételin többletpontot kapnak, amelynek mértéke a záróvizsga eredményétől függ majd.
A felvételi eljárásról szóló kormányrendelet módosítása alapján azok a hallgatók 30 többletpontot kapnak, akik ötösre záróvizsgáztak a felsőoktatási szakképzésen, és a besorolási szakra jelentkeznek. Jó záróvizsga-eredmény esetén 20, közepes érdemjegyért pedig 10 többletpont jár.
A besorolási szak az az alap- vagy osztatlan szak, amelynek az adott felsőoktatási szakképzés az "előszobája", amelyhez a tanterv szerint a legközelebb áll. Ezeken a szakokon az elvégzett kreditek 75 százalékát beszámítják, így egy hároméves alapképzésen 180 kredit helyett már csak 90-et kell megszerezni, ami azt jelenti, hogy másfél év alatt meg lehet szerezni a diplomát. Ha a képzési területen, de nem a besorolási szakon tanultok tovább, 30 kreditet számítanak be.
Azt, hogy melyik felsőoktatási szakképzésnek melyek a besorolási szakjai, a felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeiről szóló Emmi-rendeletben nézhetitek meg.
Ha diplomátok van
A felvételi rendelet friss módosítása alapján a felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket – ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek – az egyetemek és főiskolák a meglévő diploma alapján is rangsorolhatják. Ezeknek a felvételizőknek – amennyiben a felsőoktatási intézmények erre rábólintanak – emelt szintű érettségit sem kell tenniük.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
