Megszűnik vagy marad a pontduplázás a felvételin? Ki jár jól vele?

Mit jelent a duplázás lehetősége az egyetemi-főiskolai felvételin? Miért jó megoldás azoknak, akik néhány gyengébb jegyet is begyűjtöttek a középiskolában? Évről évre több tucat olvasó teszi fel a kérdést nekünk: marad-e a duplázás? Jó hírünk van: marad.

  • Eduline
Túry Gergely

A felvételizők a többletpontok nélküli összpontszámukat kétféleképpen számolhatják ki: vagy összeadják a tanulmányi pontszámot (maximum 200 pont), vagy megduplázzák az érettségi pontszámot (maximum 200 pont).

Mi az az érettségi pontszám? Meg kell nézni, hogy a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon melyek a kötelező vagy választható érettségi tárgyak. Most csak annak a két tárgynak a százalékos eredményét vegyétek figyelembe, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni - egy 62 százalékos érettségi 62 pontot ér, egy 91 százalékos 91 pontot) -, összesen maximum 200-at.

Fontos, hogy a felvételin automatikusan azt a verziót veszik figyelembe, amellyel több pontot szereztek, ezt nem kell külön kérvényezni.

Az érettségi pontok duplázásával elsősorban azok járnak jól, akiknek gyengébbek a középiskolai jegyeik, vagy a kiválasztott tárgyakon kívül nem brillíroznak az érettségin.

Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2017-benÍgy számolhatjátok ki, hány pontotok lesz a felvételin: itt az új kalkulátor
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.