Mit jelent a duplázás lehetősége az egyetemi-főiskolai felvételin? Miért jó megoldás azoknak, akik néhány gyengébb jegyet is begyűjtöttek a középiskolában? Évről évre több tucat olvasó teszi fel a kérdést nekünk: marad-e a duplázás? Jó hírünk van: marad.
A felvételizők a többletpontok nélküli összpontszámukat kétféleképpen számolhatják ki: vagy összeadják a tanulmányi pontszámot (maximum 200 pont), vagy megduplázzák az érettségi pontszámot (maximum 200 pont).
Mi az az érettségi pontszám? Meg kell nézni, hogy a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon melyek a kötelező vagy választható érettségi tárgyak. Most csak annak a két tárgynak a százalékos eredményét vegyétek figyelembe, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni - egy 62 százalékos érettségi 62 pontot ér, egy 91 százalékos 91 pontot) -, összesen maximum 200-at.
Fontos, hogy a felvételin automatikusan azt a verziót veszik figyelembe, amellyel több pontot szereztek, ezt nem kell külön kérvényezni.
Az érettségi pontok duplázásával elsősorban azok járnak jól, akiknek gyengébbek a középiskolai jegyeik, vagy a kiválasztott tárgyakon kívül nem brillíroznak az érettségin.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
