Megszűnik vagy marad a pontduplázás a felvételin? Ki jár jól vele?

Mit jelent a duplázás lehetősége az egyetemi-főiskolai felvételin? Miért jó megoldás azoknak, akik néhány gyengébb jegyet is begyűjtöttek a középiskolában? Évről évre több tucat olvasó teszi fel a kérdést nekünk: marad-e a duplázás? Jó hírünk van: marad.

  • Eduline
Túry Gergely

A felvételizők a többletpontok nélküli összpontszámukat kétféleképpen számolhatják ki: vagy összeadják a tanulmányi pontszámot (maximum 200 pont), vagy megduplázzák az érettségi pontszámot (maximum 200 pont).

Mi az az érettségi pontszám? Meg kell nézni, hogy a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon melyek a kötelező vagy választható érettségi tárgyak. Most csak annak a két tárgynak a százalékos eredményét vegyétek figyelembe, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni - egy 62 százalékos érettségi 62 pontot ér, egy 91 százalékos 91 pontot) -, összesen maximum 200-at.

Fontos, hogy a felvételin automatikusan azt a verziót veszik figyelembe, amellyel több pontot szereztek, ezt nem kell külön kérvényezni.

Az érettségi pontok duplázásával elsősorban azok járnak jól, akiknek gyengébbek a középiskolai jegyeik, vagy a kiválasztott tárgyakon kívül nem brillíroznak az érettségin.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.