Ilyenek a ponthatárok a Corvinuson: kitűnő érettségi nélkül nem lehetett bejutni a népszerű szakokra

Több mint 9100-an felvételiztek idén a Budapesti Corvinus Egyetem képzéseire, 5809-en a jelentkezési lap első helyére sorolták a felsőoktatási intézményt. Hány pont kellett a Corvinus legnépszerűbb szakjaihoz?

  • Eduline
stiller

9154-en - ennyien jelölték meg a jelentkezési lapon a Budapesti Corvinus Egyetem valamelyik szakját, állami ösztöndíjas helyre 7780-an pályáztak. A Corvinusra felvételizők többsége alapszakra jelentkezett, mesterképzésre 2457-en szeretnének bejutni.

Az emberi erőforrások szak állami ösztöndíjas formájához 443, az önköltségeshez 409 pont kellett, az idei felvételi topszakjához, a gazdálkodási és menedzsmenthez magyar nyelven 447, angol nyelven 440 pont. A kereskedelem és marketing is több ezer felvételizőt vonzott idén, állami ösztöndíjas helyet a Corvinuson (is) 449 ponttal lehetett szerezni, önköltségest pedig 431 ponttal.

A nemzetközi gazdálkodás szakra felvételizőknek legalább 460 és 461 pontra volt szükségük (előbbi az angol, utóbbi a magyar nyelvű képzés ponthatára), a budapesti képzési helyen pénzügy és számvitelt tanulókat pedig 450 ponttól vették fel államilag támogatott képzésre.

A Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar szociológia képzésén 386 (magyar nyelvű, állami), a nemzetközi tanulmányok szakon (magyar nyelvű, állami) 465, kommunikáció- és médiatudomány szakon (magyar nyelvű, állami) 455 volt a ponthatár.  

A magyar nyelvű alkalmazott közgazdaságtan szakhoz 458, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés képzéshez 440 pont kellett.

A 2017-es felvételi ponthatárokról itt találjátok legfrissebb cikkeinket, Facebook-oldalunkat pedig itt követhetitek.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.