Ilyenek a ponthatárok a Corvinuson: kitűnő érettségi nélkül nem lehetett bejutni a népszerű szakokra

Több mint 9100-an felvételiztek idén a Budapesti Corvinus Egyetem képzéseire, 5809-en a jelentkezési lap első helyére sorolták a felsőoktatási intézményt. Hány pont kellett a Corvinus legnépszerűbb szakjaihoz?

  • Eduline
stiller

9154-en - ennyien jelölték meg a jelentkezési lapon a Budapesti Corvinus Egyetem valamelyik szakját, állami ösztöndíjas helyre 7780-an pályáztak. A Corvinusra felvételizők többsége alapszakra jelentkezett, mesterképzésre 2457-en szeretnének bejutni.

Az emberi erőforrások szak állami ösztöndíjas formájához 443, az önköltségeshez 409 pont kellett, az idei felvételi topszakjához, a gazdálkodási és menedzsmenthez magyar nyelven 447, angol nyelven 440 pont. A kereskedelem és marketing is több ezer felvételizőt vonzott idén, állami ösztöndíjas helyet a Corvinuson (is) 449 ponttal lehetett szerezni, önköltségest pedig 431 ponttal.

A nemzetközi gazdálkodás szakra felvételizőknek legalább 460 és 461 pontra volt szükségük (előbbi az angol, utóbbi a magyar nyelvű képzés ponthatára), a budapesti képzési helyen pénzügy és számvitelt tanulókat pedig 450 ponttól vették fel államilag támogatott képzésre.

A Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar szociológia képzésén 386 (magyar nyelvű, állami), a nemzetközi tanulmányok szakon (magyar nyelvű, állami) 465, kommunikáció- és médiatudomány szakon (magyar nyelvű, állami) 455 volt a ponthatár.  

A magyar nyelvű alkalmazott közgazdaságtan szakhoz 458, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés képzéshez 440 pont kellett.

A 2017-es felvételi ponthatárokról itt találjátok legfrissebb cikkeinket, Facebook-oldalunkat pedig itt követhetitek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.