Ilyenek a ponthatárok a Corvinuson: kitűnő érettségi nélkül nem lehetett bejutni a népszerű szakokra

Több mint 9100-an felvételiztek idén a Budapesti Corvinus Egyetem képzéseire, 5809-en a jelentkezési lap első helyére sorolták a felsőoktatási intézményt. Hány pont kellett a Corvinus legnépszerűbb szakjaihoz?

  • Eduline
stiller

9154-en - ennyien jelölték meg a jelentkezési lapon a Budapesti Corvinus Egyetem valamelyik szakját, állami ösztöndíjas helyre 7780-an pályáztak. A Corvinusra felvételizők többsége alapszakra jelentkezett, mesterképzésre 2457-en szeretnének bejutni.

Az emberi erőforrások szak állami ösztöndíjas formájához 443, az önköltségeshez 409 pont kellett, az idei felvételi topszakjához, a gazdálkodási és menedzsmenthez magyar nyelven 447, angol nyelven 440 pont. A kereskedelem és marketing is több ezer felvételizőt vonzott idén, állami ösztöndíjas helyet a Corvinuson (is) 449 ponttal lehetett szerezni, önköltségest pedig 431 ponttal.

A nemzetközi gazdálkodás szakra felvételizőknek legalább 460 és 461 pontra volt szükségük (előbbi az angol, utóbbi a magyar nyelvű képzés ponthatára), a budapesti képzési helyen pénzügy és számvitelt tanulókat pedig 450 ponttól vették fel államilag támogatott képzésre.

A Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar szociológia képzésén 386 (magyar nyelvű, állami), a nemzetközi tanulmányok szakon (magyar nyelvű, állami) 465, kommunikáció- és médiatudomány szakon (magyar nyelvű, állami) 455 volt a ponthatár.  

A magyar nyelvű alkalmazott közgazdaságtan szakhoz 458, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés képzéshez 440 pont kellett.

A 2017-es felvételi ponthatárokról itt találjátok legfrissebb cikkeinket, Facebook-oldalunkat pedig itt követhetitek.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.