Hány ponttal lehetett bekerülni az ELTE-re, a BME-re, a Corvinusra?

Jószerével nem maradt olyan központi ponthatár, ami a helyén maradt. Megnéztük, hány ponttal kerülhettek be az ELTE-re vagy épp a BME-re.

  • Eduline
Shutterstock

A 2015-ös felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg.

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az idei felvételin is az ELTE-re jelentkeztek a legtöbben: több mint 22 ezren jelölték meg az intézmény valamelyik képzését.

A legtöbben a programtervező informatikus szakra jelentkeztek idén, az állami ösztöndíjas képzésre 1634-en, első helyen 748-an. Az állami ösztöndíjas és az önköltséges ponthatár is 335 volt. Tavaly állami ösztöndíjas helyre 311 ponttal lehetett bekerülni.

A pszichológia alapszak is népszerű volt, az állami ösztöndíjas képzést 1462-en - első helyen 717-en - jelölték meg. Tavaly 439 pont kellett a bejutáshoz, mind az állami ösztöndíjas, mind az önköltséges képzési formában, idén 445.

A gyógypedagógia szak állami ösztöndíjas képzési formájára 1006-an jelentkeztek, a felvételizők fele első helyen ide szeretett bejutni. Az állami ösztöndíjas képzés ponthatára 393 volt. A támogatott kézpéshez tavaly 391 pont kellett.

Az ELTE állami ösztöndíjas jogászképzésére az idén összesen 972-en, első helyen 634-en jelentkeztek. A jogi osztatlan szakon központi ponthatárt húztak az állami ösztöndíjas képzésen, amelyet végül nem csökkentettek: 460 ponttal lehetett bejutni, míg az önköltséges képzéshez 391 pont kellett. Tavaly önköltséges szakra 370 ponttal lehetett bejutni.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Az idei felvételin a BME képzései közül mérnökinformatikus szakra jelentkeztek a legtöbben, 1534-en, minden második diák első helyen jelölte meg a képzést. Az állami ösztöndíjas képzéshez is 375 pont kellett. Tavaly a támogatott helyre és az önköltséges helyre jelentkezőknek is 370 pontot kellett szerezniük.

Idén a BME gépészmérnöki alapképzésére, állami ösztöndíjas helyre és a fizetős képzésre is 383 ponttal lehetett bekerülni. Állami ösztöndíjas helyet 1233-an szerettek volna szerezni, első helyen pedig 552-en jelölték meg ezt a képzést. Tavaly 382 volt a ponthatár.

Műszaki menedzser alapképzésre, állami ösztöndíjas helyre idén összesen 921-an jelentkeztek, első helyen pedig 268-an jelölték meg ezt a képzést. Azoknak, akik támogatott helyre szerettek volna bejutni, 330 pontot kellett gyűjteniük. Állami ösztöndíjas képzésre tavaly 320 pont volt a határ - ahogy a fizetős képzésre is.

A villamosmérnöki alapszak ponthatára az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésen is 365 pont volt az idén. Támogatott helyre összesen 1166-an, ebből 466 fő első helyen jelentkezett. Tavaly állami ösztöndíjas és a költségtérítéses képzésre is 365 ponttal lehetett bekerülni.

Budapesti Corvinus Egyetem

Idén a legtöbben a magyar nyelven induló gazdálkodási és menedzsment állami ösztöndíjas képzésére jelentkeztek, ezt 1142-en jelölték meg, 466-an első helyen. 455 pont kellett az államis helyekhez, míg 429 ponttal lehetett bekerülni költségtérítésesre. Tavaly az államis helyeként 460 pont kellett, az önköltségesért 429.

Gazdaságinformatikus szakra, állami ösztöndíjas helyre 946-an, első helyen 374-en jelentkeztek. Itt nincs központi ponthatár, támogatott és önköltséges helyre is 400 onttal lehetett bekerülni - tavaly az ösztöndíjas és a fizetős képzés ponthatára 390 volt.

A turizmus-vendéglátás szakra összesen 693-an jelentkeztek, ebből 228 az elsőhelyes jelentkező. A kereskedelem és marketing szakon állami ösztöndíjas képzésre összesen 818-an-en, első helyen 240-en felvételiztek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.