Hány ponttal lehetett bekerülni az ELTE-re, a BME-re, a Corvinusra?

Jószerével nem maradt olyan központi ponthatár, ami a helyén maradt. Megnéztük, hány ponttal kerülhettek be az ELTE-re vagy épp a BME-re.

  • Eduline
Shutterstock

A 2015-ös felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg.

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az idei felvételin is az ELTE-re jelentkeztek a legtöbben: több mint 22 ezren jelölték meg az intézmény valamelyik képzését.

A legtöbben a programtervező informatikus szakra jelentkeztek idén, az állami ösztöndíjas képzésre 1634-en, első helyen 748-an. Az állami ösztöndíjas és az önköltséges ponthatár is 335 volt. Tavaly állami ösztöndíjas helyre 311 ponttal lehetett bekerülni.

A pszichológia alapszak is népszerű volt, az állami ösztöndíjas képzést 1462-en - első helyen 717-en - jelölték meg. Tavaly 439 pont kellett a bejutáshoz, mind az állami ösztöndíjas, mind az önköltséges képzési formában, idén 445.

A gyógypedagógia szak állami ösztöndíjas képzési formájára 1006-an jelentkeztek, a felvételizők fele első helyen ide szeretett bejutni. Az állami ösztöndíjas képzés ponthatára 393 volt. A támogatott kézpéshez tavaly 391 pont kellett.

Az ELTE állami ösztöndíjas jogászképzésére az idén összesen 972-en, első helyen 634-en jelentkeztek. A jogi osztatlan szakon központi ponthatárt húztak az állami ösztöndíjas képzésen, amelyet végül nem csökkentettek: 460 ponttal lehetett bejutni, míg az önköltséges képzéshez 391 pont kellett. Tavaly önköltséges szakra 370 ponttal lehetett bejutni.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Az idei felvételin a BME képzései közül mérnökinformatikus szakra jelentkeztek a legtöbben, 1534-en, minden második diák első helyen jelölte meg a képzést. Az állami ösztöndíjas képzéshez is 375 pont kellett. Tavaly a támogatott helyre és az önköltséges helyre jelentkezőknek is 370 pontot kellett szerezniük.

Idén a BME gépészmérnöki alapképzésére, állami ösztöndíjas helyre és a fizetős képzésre is 383 ponttal lehetett bekerülni. Állami ösztöndíjas helyet 1233-an szerettek volna szerezni, első helyen pedig 552-en jelölték meg ezt a képzést. Tavaly 382 volt a ponthatár.

Műszaki menedzser alapképzésre, állami ösztöndíjas helyre idén összesen 921-an jelentkeztek, első helyen pedig 268-an jelölték meg ezt a képzést. Azoknak, akik támogatott helyre szerettek volna bejutni, 330 pontot kellett gyűjteniük. Állami ösztöndíjas képzésre tavaly 320 pont volt a határ - ahogy a fizetős képzésre is.

A villamosmérnöki alapszak ponthatára az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésen is 365 pont volt az idén. Támogatott helyre összesen 1166-an, ebből 466 fő első helyen jelentkezett. Tavaly állami ösztöndíjas és a költségtérítéses képzésre is 365 ponttal lehetett bekerülni.

Budapesti Corvinus Egyetem

Idén a legtöbben a magyar nyelven induló gazdálkodási és menedzsment állami ösztöndíjas képzésére jelentkeztek, ezt 1142-en jelölték meg, 466-an első helyen. 455 pont kellett az államis helyekhez, míg 429 ponttal lehetett bekerülni költségtérítésesre. Tavaly az államis helyeként 460 pont kellett, az önköltségesért 429.

Gazdaságinformatikus szakra, állami ösztöndíjas helyre 946-an, első helyen 374-en jelentkeztek. Itt nincs központi ponthatár, támogatott és önköltséges helyre is 400 onttal lehetett bekerülni - tavaly az ösztöndíjas és a fizetős képzés ponthatára 390 volt.

A turizmus-vendéglátás szakra összesen 693-an jelentkeztek, ebből 228 az elsőhelyes jelentkező. A kereskedelem és marketing szakon állami ösztöndíjas képzésre összesen 818-an-en, első helyen 240-en felvételiztek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.