Elég a 260, vagy jó lenne összegyűjteni 430-440 pontot? Milyen ponthatárokat húznak majd az idei felvételin? Van, amit már most tudunk - a többi csak júliusban derül ki.
Ezeket a számokat kell megjegyezni: 220, 260, 50
Ezek ugyanis az idei minimumponthatárok: az alap- és osztatlan szakokon legalább 260, a felsőoktatási szakképzéseken 220, a mesterképzéseken 50 pontot kell szerezni ahhoz, hogy egyáltalán esélyetek legyen bekerülni egyetemre, főiskolára.
Aki ennél kevesebb pontot gyűjt össze (alap- és osztatlan szakokon, valamint felsőoktatási szakképzéseken az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más pluszpontok nélkül kell elérni a limitet), azt sem fizetős, sem állami ösztöndíjas szakokra nem vehetik fel a felsőoktatási intézmények. Összeszedtetek ennyi pontot? Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki.
A 260 nem mindenhol 260
Bár a 2014-es felvételin elvileg csak azokon a képzéseken húzhatnak az alsó limitnél magasabb ponthatárt, ahova a szakos kapacitásnál többen jelentkeztek, könnyen előfordulhat, hogy olyan képzéseken is magasabb lesz a limit, ahova a maximális létszámnál jóval kevesebben felvételiznek.
"A jelentkezők számát, illetve teljesítményét megismerve a felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy minőség védelme érdekében a jogszabályi előírásnál magasabban határozzák meg a hozzájuk jelentkező hallgatók számára a minimális ponthatárt. Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy egy adott szakon, szakképzésben az intézmény nem használja ki a teljes kapacitását" - olvasható a felvételi tájékoztató kiegészítésében.
Tizenhat szak: 410-től 465-ig
Tizenhat népszerű szakon - többek között az összes gazdasági alapképzésen - az idén is a központilag meghúzott ponthatárt kell elérniük azoknak, akik állami ösztöndíjasként szeretnének tanulni szeptembertől. Ezeket az alap- és osztatlan képzéseket az eredeti kormányzati elképzelések szerint csak fizetős formában indíthatták volna az egyetemek és főiskolák, az erőforrás-minisztérium és a HÖOK tavalyi megállapodása alapján azonban az idén is lesznek államilag finanszírozott helyek.
| A tizenhat népszerű alap- és osztatlan szak ponthatára 2014-ben |
Alkalmazott közgazdaságtan: 465 Andragógia: 430 Emberi erőforrások: 443 Gazdálkodási és menedzsment: 460 Gazdaságelemzés: 465 Igazságügyi igazgatási: 424 Jogász: 464 Kereskedelem és marketing: 449 Kommunikáció és médiatudomány: 455 Közszolgálati: 440 Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási: 410 Nemzetközi gazdálkodás: 460 Nemzetközi tanulmányok: 465 Pénzügy és számvitel: 458 Turizmus-vendéglátás: 428 Üzleti szakoktató: 440 |
Igaz, nem sok - mivel a ponthatárok magasak, szakonként legfeljebb száz-százötven hallgató szerezhet állami ösztöndíjas státuszt (arról, hogy tavaly hányan kezdhettek állami ösztöndíjasként ezen a tizenhat szakon, itt olvashattok).
Milyenek voltak a tavalyi ponthatárok?
Sok szakhoz elég volt a minimális pontszám (ami 2013-ban 240 volt), de a legnépszerűbb szakokra és intézményekbe csak 400 fölötti pontszámmal lehetett bekerülni. Itt találjátok az összes 2013-as ponthatárt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
