Ilyenek lesznek a ponthatárok a 2014-es felvételin

Elég a 260, vagy jó lenne összegyűjteni 430-440 pontot? Milyen ponthatárokat húznak majd az idei felvételin? Van, amit már most tudunk - a többi csak júliusban derül ki.

  • Eduline

Ezeket a számokat kell megjegyezni: 220, 260, 50

Ezek ugyanis az idei minimumponthatárok: az alap- és osztatlan szakokon legalább 260, a felsőoktatási szakképzéseken 220, a mesterképzéseken 50 pontot kell szerezni ahhoz, hogy egyáltalán esélyetek legyen bekerülni egyetemre, főiskolára.

Aki ennél kevesebb pontot gyűjt össze (alap- és osztatlan szakokon, valamint felsőoktatási szakképzéseken az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más pluszpontok nélkül kell elérni a limitet), azt sem fizetős, sem állami ösztöndíjas szakokra nem vehetik fel a felsőoktatási intézmények. Összeszedtetek ennyi pontot? Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki.

A 260 nem mindenhol 260

Bár a 2014-es felvételin elvileg csak azokon a képzéseken húzhatnak az alsó limitnél magasabb ponthatárt, ahova a szakos kapacitásnál többen jelentkeztek, könnyen előfordulhat, hogy olyan képzéseken is magasabb lesz a limit, ahova a maximális létszámnál jóval kevesebben felvételiznek.

Stiller Ákos

"A jelentkezők számát, illetve teljesítményét megismerve a felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy minőség védelme érdekében a jogszabályi előírásnál magasabban határozzák meg a hozzájuk jelentkező hallgatók számára a minimális ponthatárt. Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy egy adott szakon, szakképzésben az intézmény nem használja ki a teljes kapacitását" - olvasható a felvételi tájékoztató kiegészítésében.

Tizenhat szak: 410-től 465-ig

Tizenhat népszerű szakon - többek között az összes gazdasági alapképzésen - az idén is a központilag meghúzott ponthatárt kell elérniük azoknak, akik állami ösztöndíjasként szeretnének tanulni szeptembertől. Ezeket az alap- és osztatlan képzéseket az eredeti kormányzati elképzelések szerint csak fizetős formában indíthatták volna az egyetemek és főiskolák, az erőforrás-minisztérium és a HÖOK tavalyi megállapodása alapján azonban az idén is lesznek államilag finanszírozott helyek.

A tizenhat népszerű alap- és osztatlan szak ponthatára 2014-ben

Alkalmazott közgazdaságtan: 465

Andragógia: 430

Emberi erőforrások: 443

Gazdálkodási és menedzsment: 460

Gazdaságelemzés: 465

Igazságügyi igazgatási: 424

Jogász: 464

Kereskedelem és marketing: 449

Kommunikáció és médiatudomány: 455

Közszolgálati: 440

Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási: 410

Nemzetközi gazdálkodás: 460

Nemzetközi tanulmányok: 465

Pénzügy és számvitel: 458

Turizmus-vendéglátás: 428

Üzleti szakoktató: 440

Igaz, nem sok - mivel a ponthatárok magasak, szakonként legfeljebb száz-százötven hallgató szerezhet állami ösztöndíjas státuszt (arról, hogy tavaly hányan kezdhettek állami ösztöndíjasként ezen a tizenhat szakon, itt olvashattok).

Milyenek voltak a tavalyi ponthatárok?

Sok szakhoz elég volt a minimális pontszám (ami 2013-ban 240 volt), de a legnépszerűbb szakokra és intézményekbe csak 400 fölötti pontszámmal lehetett bekerülni. Itt találjátok az összes 2013-as ponthatárt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?