Az ELTE-n, a Corvinuson és Debrecenben kellett a legtöbb pont: társadalomtudományi szakok

Nyilvánosak a 2014-es felvételi ponthatárai: megnéztük, milyen pontszámmal kerültek be azok, akik társadalomtudományi szakra jelentkeztek. A nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alapképzések ponthatárai.

  • Eduline
shutterstock

A kommunikáció- és médiatudomány alapszakra összesen 1984-en jelentkeztek, első helyen 833-an jelölték meg. A kommunikáció egyike annak a tizenhat szaknak, amelynek az állami ösztöndíjas változatán központi ponthatárt húztak, ennek ellenére több mint 1300-an jelölték meg a támogatott formát.

A 2014-es felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg. 

Nemzetközi tanulmányok alapképzésre összesen 1866-an, első helyen 850-en adták be a jelentkezésüket, támogatott helyet pedig 1368-an szerettek volna szerezni. Szociológia alapszakra összesen 1466-an, első helyen 423-an jelentkeztek, az állami ösztöndjas képzést pedig 1379-en jelölték meg.

Szak

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

kommunikáció- és médiatudomány

 455 (központi ponthatár)

 455 (központi ponthatár)

 455 (központi ponthatár)

nemzetközi tanulmányok

 465 (központi ponthatár)

 465 (központi ponthatár) 

 465 (központi ponthatár)

szociológia

 BCE: 388 (magyar)

 DE: 308

 ELTE: 365

politológia

 BCE: 422

 ELTE: 400

 PTE: 260

szociális munka

 DE: 288

 ELTE: 304

 SZTE: 260

szociálpedagógia

 AVKF: 260

 EKF: 260

 PPKE: 269

társadalmi tanulmányok

 ELTE: 364

 PE: 260

 PPKE. 278

informatikus könyvtáros

 DE: 273

 EKF: 260

 ELTE: 300

kulturális antropológia

 ME: 260

 -

 -

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.