A 2015-ös és a 2016-os felvételin ismét emelkedik az alap- és osztatlan szakok, valamint a felsőoktatási szakképzések minimumponthatára, néhány éven belül pedig a nyelvvizsga is alapkövetelménnyé válhat. Ha már van érettségitek, nem érdemes sokáig halasztgatni a felvételit.
Mikortól emelkedik a minimumponthatár?
A 2015-ös általános felvételin csak akkor kerülhettek be alap- vagy osztatlan képzésre, ha legalább 280 pontot szereztek. A felsőoktatási szakképzésekre is nehezebb lesz bejutni: az idei 220-ról 240-re emelkedik a minimumponthatár - aki ennél kevesebb pontot szerez, állami ösztöndíjas és önköltséges helyet sem kaphat az egyetemeken és főiskolákon.
A ponthatáremelés várhatóan több ezer diák terveit húzza majd keresztbe - a 2014-es ponthatáremelés körülbelül háromezer jelentkező dolgát nehezíthette meg.
Mi lesz azután?
Ha korábban érettségiztetek, és tervben van a továbbtanulás, nem érdemes sokáig várni a felvételivel, a szabályok ugyanis évről évre szigorúbbak. A 2016-os általános felvételin már 300 lesz az alap- és osztatlan szakok minimumponthatára, míg a felsőoktatási szakképzésekre jelentkezőknek legalább 260 pontot kell majd gyűjteniük.
A nemrég nyilvánosságra hozott felsőoktatási koncepció ráadásul a nyelvvizsga kötelezővé tételét is kilátásba helyezi: a dokumentumban az áll, hogy meg kell vizsgálni, 2020-tól indokolt-e középfokú nyelvtudáshoz kötni a felsőoktatási felvételit. Azt is megvizsgálnák, mely szakokon érdemes bevezetni vagy megtartani a kötelező emelt szintű érettségit.
Már a keresztféléves felvételin is magasabb lesz a minimumponthatár?
Jó hír a keresztféléves felvételizőknek, hogy most még a 2014-es minimumponthatárok vannak érvényben. Ez azt jelenti, hogy alap- vagy osztatlan szakon azok szerezhetnek helyet, akik legalább 260 pontot gyűjtenek, míg a felsőoktatási szakképzéseken 220 az alsó limit.
Igaz, az elmúlt évekhez hasonlóan a felsőoktatási intézmények a keresztféléves felvételin nem hirdethetnek meg állami ösztöndíjas alap- és osztatlan mesterszakokat, illetve felsőoktatási szakképzéseket, vagyis ha februárban szeretnétek elkezdeni tanulmányaitokat, önköltséget kell fizetnetek. Ettől függetlenül érdemes próbálkozni a keresztféléves felvételin - főleg akkor, ha olyan szakot választottatok ki, amelyen esélyetek sem lenne ösztöndíjas helyet szerezni, vagy ha magán- vagy alapítványi főiskolán tanulnátok tovább, ezek az intézmények ugyanis a tavaszi felvételin sem hirdethetnek meg államilag támogatott alapszakos helyeket.
Milyen szakok közül lehet választani?
A szakválaszték valamivel kisebb, mint a tavaszi felvételi szezonban. Osztatlan mesterképzésből csupán kilenc indul, ha pedig felsőoktatási szakképzésre vagy alapképzésre jelentkeznétek, háromszáz hely közül választhattok. A meghirdetett szakok listáját itt találjátok.
Honnan tudjam, van-e 260/280/300 pontom?
Próbáljátok ki az eduline pontszámító kalkulátorát - itt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
