Jön a szigor: több ezren járnak rosszul a ponthatáremeléssel

A 2015-ös és a 2016-os felvételin ismét emelkedik az alap- és osztatlan szakok, valamint a felsőoktatási szakképzések minimumponthatára, néhány éven belül pedig a nyelvvizsga is alapkövetelménnyé válhat. Ha már van érettségitek, nem érdemes sokáig halasztgatni a felvételit.

  • Eduline

Mikortól emelkedik a minimumponthatár?

A 2015-ös általános felvételin csak akkor kerülhettek be alap- vagy osztatlan képzésre, ha legalább 280 pontot szereztek. A felsőoktatási szakképzésekre is nehezebb lesz bejutni: az idei 220-ról 240-re emelkedik a minimumponthatár - aki ennél kevesebb pontot szerez, állami ösztöndíjas és önköltséges helyet sem kaphat az egyetemeken és főiskolákon.

A ponthatáremelés várhatóan több ezer diák terveit húzza majd keresztbe - a 2014-es ponthatáremelés körülbelül háromezer jelentkező dolgát nehezíthette meg.

Mi lesz azután?

Ha korábban érettségiztetek, és tervben van a továbbtanulás, nem érdemes sokáig várni a felvételivel, a szabályok ugyanis évről évre szigorúbbak. A 2016-os általános felvételin már 300 lesz az alap- és osztatlan szakok minimumponthatára, míg a felsőoktatási szakképzésekre jelentkezőknek legalább 260 pontot kell majd gyűjteniük.

Shutterstock

A nemrég nyilvánosságra hozott felsőoktatási koncepció ráadásul a nyelvvizsga kötelezővé tételét is kilátásba helyezi: a dokumentumban az áll, hogy meg kell vizsgálni, 2020-tól indokolt-e középfokú nyelvtudáshoz kötni a felsőoktatási felvételit. Azt is megvizsgálnák, mely szakokon érdemes bevezetni vagy megtartani a kötelező emelt szintű érettségit.

Már a keresztféléves felvételin is magasabb lesz a minimumponthatár?

Jó hír a keresztféléves felvételizőknek, hogy most még a 2014-es minimumponthatárok vannak érvényben. Ez azt jelenti, hogy alap- vagy osztatlan szakon azok szerezhetnek helyet, akik legalább 260 pontot gyűjtenek, míg a felsőoktatási szakképzéseken 220 az alsó limit.

Igaz, az elmúlt évekhez hasonlóan a felsőoktatási intézmények a keresztféléves felvételin nem hirdethetnek meg állami ösztöndíjas alap- és osztatlan mesterszakokat, illetve felsőoktatási szakképzéseket, vagyis ha februárban szeretnétek elkezdeni tanulmányaitokat, önköltséget kell fizetnetek. Ettől függetlenül érdemes próbálkozni a keresztféléves felvételin - főleg akkor, ha olyan szakot választottatok ki, amelyen esélyetek sem lenne ösztöndíjas helyet szerezni, vagy ha magán- vagy alapítványi főiskolán tanulnátok tovább, ezek az intézmények ugyanis a tavaszi felvételin sem hirdethetnek meg államilag támogatott alapszakos helyeket.

Milyen szakok közül lehet választani?

A szakválaszték valamivel kisebb, mint a tavaszi felvételi szezonban. Osztatlan mesterképzésből csupán kilenc indul, ha pedig felsőoktatási szakképzésre vagy alapképzésre jelentkeznétek, háromszáz hely közül választhattok. A meghirdetett szakok listáját itt találjátok.

Honnan tudjam, van-e 260/280/300 pontom?

Próbáljátok ki az eduline pontszámító kalkulátorát - itt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna