Rossz hír sok felvételizőnek: több népszerű szakon emeltek az előzetes ponthatárokon

Sok felvételizőt érhetett kellemetlen meglepetés, több népszerű szakon ugyanis az előzetesen meghirdetett ponthatárnál jóval magasabb pontszámmal lehetett csak állami ösztöndíjas helyet szerezni.

  • Eduline
pixabay

Az előző évekhez hasonlóan 41 kiemelt alap- és osztatlan szakon ismét előzetes ponthatárokat húztak, a képzések listáját 2017 decemberében hozták nyilvánosságra. A "központi" ponthatárok lényege, hogy azok, akik az érintett 41 szak közül választottak, csak akkor szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, ha elérik az előzetesen meghatározott, igen magasan meghúzott ponthatárt.

Nyolc szakon azonban jóval alacsonyabb előzetes ponthatárokat húztak decemberben, mint egy évvel korábban. Változott például az alkalmazott közgazdaságtan ponthatára, oda 30 ponttal kevesebb kell, mint tavaly, 458 helyett 428-nál húzták meg az előzetes ponthatárokat. Ugyanennyi volt az előzetes limit az emberi erőforrások, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing szakon. A turizmus-vendéglátás alapképzésen például 420 helyett 400 ponttal is lehet állami ösztöndíjas helyet szerezni, a nemzetközi gazdálkodás szakon 460 helyett 440, a pénzügy és számvitelt célzók 450 helyett 425-ös előzetes ponthatárral számolhatnak.

Itt a teljes lista: a 2018-as felvételi összes ponthatára

Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, amelyet már az Eduline-on is böngészhettek. Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett egyetemre és főiskolára, a legtöbben, mintegy 73 ezren alapképzésre adtak be kérelmet, mesterképzésre több mint 18 ezren jelentkeztek, osztatlan képzésre mintegy 11 600-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 4800-an felvételiztek.

Az elmúlt években többször volt rá példa, hogy változtattak az előzetes ponthatárokon - az oktatásért felelős államtitkárság többször kiemelte, hogy ezek csak "előzetes" limitek, amelyek változhatnak a jelentkezők száma és összpontszáma alapján.

Idén is volt, akit kellemetlen meglepetés ért

A 2018-as felvételin is volt néhány szak, amelynek az állami ösztöndíjas formájához több pont kellett, mint amit előzetes limitként meghatároztak: a Eszterházy Károly Egyetem emberi erőforrás képzésére például 448, a Károli Gáspár Református Egyetemen ugyanerre a szakra 445 ponttal lehetett bekerülni, miközben az előzetes ponthatár 428 volt.

A Corvinus gazdálkodási és menedzsment BSc-képzésén is magasabb ponthatárt húztak: 428 helyett 444 pont kellett az államilag támogatott helyhez, ugyanerre a szakhoz a Miskolci Egyetemen 440, a Neumann János Egyetemen 446, a Széchenyi István Egyetemen 431 pont kellett.

A leendő jogászoknak is harcolniuk kellett az állami ösztöndíjas férőhelyekért: míg az ELTE-n maradt a 460-as előzetes ponthatár, a Károlin 474, a Debreceni Egyetemen pedig 461 pontra volt szükségük a felvételizőknek.

Jönnek a 2018-as felvételi ponthatárok! Tudósítás percről percre

Este nyolckor nyilvánosságra hozzák a 2018-as felvételi ponthatárait - az Eduline-on minden fontos infót megtaláltok a legnépszerűbb szakokról, egyetemekről és főiskolákról, tudósítóink a Pont Ott Partiról adnak majd helyzetjelentést, este nyolckor pedig jövünk a ponthatárokkal! Tudósítás percről percre. 16:02A legnépszerűbb szakok listája ... egy OKJ-s képzés jó választás.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.