Itt a lista: ez a 10 legnépszerűbb egyetem a 2017-es felvételin, több tízezren jelentkeztek

Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem gyűjtötte be a legtöbb első helyes jelentkezést, ezzel a népszerűségi lista élén áll.

  • Eduline

"Az összes jelentkező körében legnépszerűbb intézmények között az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem képzéseire egyaránt ötezernél több első helyes jelentkezés érkezett. Az ELTE-re 12 ezernél is többen jelentkeztek első helyen" - olvasható a Felvin megjelent elemzésben.

Felvi

Hozzáteszik: az állami ösztöndíjjal támogatott nappali munkarendű alap- és osztatlan mesterképzésekre jelentkezők között szintén az ELTE volt a legnépszerűbb, több mint hatezer első helyes jelentkezővel.

Felvi

"Az ezekre a képzésekre első helyen jelentkezők által leginkább választott intézmények sorrendjében – a hasonlóan az összes jelentkezés alapján készült sorrendhez – a BME-re, a DE-re, az SZTE-re, a BCE-re és a BGE-re érkezett háromezernél több első helyes jelentkezés. A 10 legnépszerűbb intézmény között ott találjuk még az Óbudai Egyetemet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is" - olvasható az elemzésben.

A 2017-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Ezekre az osztatlan szakokra a legnehezebb bekerülni, több ezren jelentkeztek

Összesen 11955-en jelentkeztek az idén osztatlan mesterképzésre, közülük a legtöbben jogászok, tanárok és orvosok szeretnének lenni. Mutatjuk a legnépszerűbb szakok listáját. A Felvin közzétett elemzés szerint az osztatlan mesterképzések (valamennyi munkarendet és finanszírozási formát figyelembe véve) közül a jogász, osztatlan tanárképzés és az általános orvos szakokon volt kétezernél több első helyes jelentkező.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.