Ők a 2017-es felvételi rekorderei: kitaláljátok, hány éves a legidősebb jelentkező?

Megvan, hány éves a 2017-es felvételi legidősebb és legfiatalabb jelentkezője. Meglepő adatok következnek.

  • Eduline
Shutterstock

"A jelentkezők legnagyobb arányban (36%) a 20-23-éves korcsoporthoz tartoznak, negyedük (28%) 24-29 éves, közel ötödük (19%) ennél fiatalabb (18-19 éves), nagyjából hatoduk pedig (16%) idősebb (30 éven felüli). Idén is kevesebb mint 1 százalékban jelentkeztek olyanok, akik még nem töltötték be a 18 éves kort" - olvasható a Felvin megjelent elemzésben.

Amelyből az is kiderül, hogy a legidősebb felvételiző 1942-ben született, vagyis 75 éves - ő érettségizhetett a legrégebben, 1960-ban.

A legfiatalabb és a legidősebb felvételiző között majdnem hatvan év van, a legfiatalabb jelentkezők 2000-2002-ben születtek.

Még 5 dolog, amit biztosan nem tudtál a 2017-es felvételiről

Érdekes adatokra bukkantunk a Felvin: tudtátok, hogy minden harmadik felvételiző 20-23 éves? Hogy a legtöbben Közép-Magyarországon élnek? És azt, hogy van olyan felvételiző, aki 1960-ban szerezte meg az érettségi bizonyítványt? 1. Nők és férfiak A jelentkezési adatok Felvin közzétett elemzéséből kiderül: az idei felvételire több nő jelentkezett, mint férfi, a nők aránya 56 százalék.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.