Megvan, hány éves a 2017-es felvételi legidősebb és legfiatalabb jelentkezője. Meglepő adatok következnek.
"A jelentkezők legnagyobb arányban (36%) a 20-23-éves korcsoporthoz tartoznak, negyedük (28%) 24-29 éves, közel ötödük (19%) ennél fiatalabb (18-19 éves), nagyjából hatoduk pedig (16%) idősebb (30 éven felüli). Idén is kevesebb mint 1 százalékban jelentkeztek olyanok, akik még nem töltötték be a 18 éves kort" - olvasható a Felvin megjelent elemzésben.
Amelyből az is kiderül, hogy a legidősebb felvételiző 1942-ben született, vagyis 75 éves - ő érettségizhetett a legrégebben, 1960-ban.
A legfiatalabb és a legidősebb felvételiző között majdnem hatvan év van, a legfiatalabb jelentkezők 2000-2002-ben születtek.
Még 5 dolog, amit biztosan nem tudtál a 2017-es felvételiről
Érdekes adatokra bukkantunk a Felvin: tudtátok, hogy minden harmadik felvételiző 20-23 éves? Hogy a legtöbben Közép-Magyarországon élnek? És azt, hogy van olyan felvételiző, aki 1960-ban szerezte meg az érettségi bizonyítványt? 1. Nők és férfiak A jelentkezési adatok Felvin közzétett elemzéséből kiderül: az idei felvételire több nő jelentkezett, mint férfi, a nők aránya 56 százalék.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
