Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Közzétette a kormány a honlapján, milyen szakokra és milyen feltételekkel lehet majd felvételizni 2017-ben. A listában szerepelnek azok a szakok, ahol kötelező az emelt szintű érettségi, valamint az is, milyen képzésektől kell búcsúzni. Igen népszerű szakokat is elkaszált a kormány.

A kormany.hu oldalon található dokumentum szerint a 2017-es keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásban hirdetik meg utoljára az állattenyésztő mérnöki, az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki és a növénytermesztő mérnöki szakot. Az állattenyésztő mérnöki szakra idén 228-an jelentkeztek első helyen, és 129 hallgatót vettek fel. Az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki szakon 63-an kezdték el a tanulmányaikat, míg a környezetgazdálkodási szak bizonyult a legnépszerűbbnek a megszűnő agrárszakok között, erre közel 300-an jelentkeztek és 200-an nyertek felvételt. Az idei ponthatárokat itt találjátok.
A bölcsészettudományi képzési területen búcsúzni kell az andragógiától, amelyre 238-an jelentkeztek, 101-en kerültek be. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy mindössze 19 diák van, aki állami ösztöndíjjal tanulhat a szakon, tehát a többiek költségtérítést fizetnek. A történelem szakon is változás lesz, a régészet szakirány ugyanis kiválik és önálló alapképzésként hirdethetik majd meg az egyetemek.
Gazdaságtudományok képzésterület két szakja szűnik meg: a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés és a közszolgálati alapszak.
A művészetközvetítés területe is átalakul, megszűnik a mozgóképkultúra és médiaismeret, az elektronikus ábrázolás, az igen népszerű képi ábrázolás, a kézműves és a plasztikai ábrázolás szak.
A művészeti képzési területen várható a legtöbb változás. Itt megszűnik az építőművészet (osztatlan), a gyártásszervező, kameraman, filmdramaturg, fémművesség, kerámiatervezés és üvegtervezés szak is. Ezekre idén túlzottan sokan nem jelentkeztek, a legnépszerűbb képzés a kameraman volt, ahova 101-en adták be első helyen, és 24 hallgatót vettek fel, de üvegtervezésre csak ketten nyertek felvételt – az öt jelentkező közül. Nem kell azonban a filmes szakoktól teljesen búcsúzni, ugyanis a mozgókép szakba olvadnak be, mint szakirányok.
A sporttudományi képzési terület is teljesen átalakul: megszűnik a humánkineziológia, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés, illetve a sportszervező képzések helyett pedig sport- és rekreációszervezés néven indul új szak. A testnevelő-edző szak helyett edző képzésre lehet majd jelentkezni. Az idei felvételin egyébként a rekreációszervezés és egészségfejlesztés szakra 806-an jelentkeztek első helyen és 546 hallgató került be.
A társadalomtudományok terén is tarolt a kormány, így 2017. évi keresztféléves felvételin lehet utoljára jelentkezni a kulturális antropológia és a társadalmi tanulmányok szakra.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.