Sok változás jön a felvételiben is: így szabják át a felsőoktatást

Közzétette a kormány a honlapján, milyen szakokra és milyen feltételekkel lehet majd felvételizni 2017-ben. A listában szerepelnek azok a szakok, ahol kötelező az emelt szintű érettségi, valamint az is, milyen képzésektől kell búcsúzni. Igen népszerű szakokat is elkaszált a kormány.

  • Eduline
Shutterstock

A kormany.hu oldalon található dokumentum szerint a 2017-es keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásban hirdetik meg utoljára az állattenyésztő mérnöki, az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki és a növénytermesztő mérnöki szakot. Az állattenyésztő mérnöki szakra idén 228-an jelentkeztek első helyen, és 129 hallgatót vettek fel. Az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki szakon 63-an kezdték el a tanulmányaikat, míg a környezetgazdálkodási szak bizonyult a legnépszerűbbnek a megszűnő agrárszakok között, erre közel 300-an jelentkeztek és 200-an nyertek felvételt. Az idei ponthatárokat itt találjátok.

A bölcsészettudományi képzési területen búcsúzni kell az andragógiától, amelyre 238-an jelentkeztek, 101-en kerültek be. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy mindössze 19 diák van, aki állami ösztöndíjjal tanulhat a szakon, tehát a többiek költségtérítést fizetnek. A történelem szakon is változás lesz, a régészet szakirány ugyanis kiválik és önálló alapképzésként hirdethetik majd meg az egyetemek.

Gazdaságtudományok képzésterület két szakja szűnik meg: a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés és a közszolgálati alapszak.

A művészetközvetítés területe is átalakul, megszűnik a mozgóképkultúra és médiaismeret, az elektronikus ábrázolás, az igen népszerű képi ábrázolás, a kézműves és a plasztikai ábrázolás szak.

A művészeti képzési területen várható a legtöbb változás. Itt megszűnik az építőművészet (osztatlan), a gyártásszervező, kameraman, filmdramaturg, fémművesség, kerámiatervezés és üvegtervezés szak is. Ezekre idén túlzottan sokan nem jelentkeztek, a legnépszerűbb képzés a kameraman volt, ahova 101-en adták be első helyen, és 24 hallgatót vettek fel, de üvegtervezésre csak ketten nyertek felvételt – az öt jelentkező közül. Nem kell azonban a filmes szakoktól teljesen búcsúzni, ugyanis a mozgókép szakba olvadnak be, mint szakirányok.

A sporttudományi képzési terület is teljesen átalakul: megszűnik a humánkineziológia, a rekreációszervezés és egészségfejlesztés, illetve a sportszervező képzések helyett pedig sport- és rekreációszervezés néven indul új szak. A testnevelő-edző szak helyett edző képzésre lehet majd jelentkezni. Az idei felvételin egyébként a rekreációszervezés és egészségfejlesztés szakra 806-an jelentkeztek első helyen és 546 hallgató került be.

A társadalomtudományok terén is tarolt a kormány, így 2017. évi keresztféléves felvételin lehet utoljára jelentkezni a kulturális antropológia és a társadalmi tanulmányok szakra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.