Kellemetlen meglepetés érheti a felvételizőket

Az idei felvételin 280-nál húzták meg a minimumponthatárt, ami azt jelenti, hogy még fizetős képzésre sem kerülhet be senki, ha ennél kevesebb pontja van. Ennél magasabb ponthatárt azonban megállapíthatnak az egyetemek.

  • Eduline
Shutterstock

A felvételi tájékoztatóban az áll: 280-nál magasabb ponthatár azokon az alap- és osztatlan szakokon alakulhat ki, amelyekre a kapacitásnál (ez a szám jelzi, hogy hányan kezdhetik el tanulmányaikat szeptemberben az adott képzésen) többen jelentkeztek, ezért a felvételizőket rangsorolni kell. Ahol a jelentkezők száma a kapacitásszámot nem éri el – például a 200 férőhelyes képzést csak 100-an jelölték meg –, ott a ponthatár 280 és minden érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkező felvehető.

Ugyanakkor mégis vannak kivételek. A felvételi tájékoztató szerint ugyanis „a jelentkezők számát, illetve teljesítményét megismerve a felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy a minőség védelme érdekében a jogszabályi előírásnál magasabban határozzák meg a hozzájuk jelentkező hallgatók számára a minimális ponthatárt. Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy egy adott szakon, szakképzésben az intézmény nem használja ki a teljes kapacitását”.

Ez azt jelenti, hogy ha az adott egyetem vagy főiskola úgy dönt, hogy valamelyik képzésére akkor sem vesz fel 280-as pontszámot szerző diákokat, ha nincs elég jelentkező, magasabban húzhatja meg a ponthatárt.

2015-ös felvételi

Kik jelentkezhetnek a pótfelvételire?

Milyenek lesznek a ponthatárok a legnépszerűbb szakokon?

Felvételi: mit tehettek, ha bekerültök, de meggondoljátok magatokat?

Ilyenek a pontszámítási szabályok a 2015-ös felvételin

Minden a ponthatárhúzásról

Ezek a diákok bukják a felvételit

A legfontosabb tudnivalók a hiánypótlásról

Ilyen hallgatói nyilatkozatot kell aláírniuk az állami ösztöndíjasoknak

Az állami ösztöndíj feltételei

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.