Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2013-ban: előnyben részesítés

Hány pontot kaphattok a felvételin, ha hátrányos helyzetűek vagytok vagy gyermeket neveltek? Pontszámítási sorozatunk következő része.

  • Eduline
stiller

Ha alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztetek, hátrányos helyzet, fogyatékosság és gyermekgondozás jogcímén összesen 40 többletpontot kaphattok: a jogosultságot minden esetben hivatalos dokumentumokkal kell bizonyítani.

Hátrányos helyzetért többletpontot kaphatnak azok a jelentkezők, akik középfokú tanulmányaik során rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt és/vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatást kaptak, középfokú tanulmányaik során állami neveltek voltak (a gyámhatóság ideiglenes hatállyal intézetbe utalta, illetve állami nevelésbe vagy átmeneti nevelésbe vette őket), illetve azok, akiket középfokú tanulmányaik során családi körülményeik, szociális helyzetük miatt a jegyző védelembe vett.

Hátrányos helyzetért többletpontot kaphatnak a tartós neveltek (azok, akik 1997. november 1-jét megelőzően állami neveltek voltak), és az a huszonöt évnél fiatalabb felvételiző, akinek mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált, özvegy vagy házastársától külön élt szülője elhunyt, és nem fogadták örökbe, így árvaellátást kapott.

Gyermekgondozásért akkor jár többletpont, ha a jelentkező 2013. március 1. és 2013. július 24. között fizetés nélküli szabadságon van, vagy terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási segélyt, gyermeknevelési támogatást vagy gyermekgondozási díjat kapott.

Ha mesterszakra jelentkeztetek, ugyanezeken a jogcímeken legalább 1, maximum 10 többletpontot kaphattok az intézmények döntésétől függően (a mesterszakos felvételin maximum 100 pontot lehet szerezni). Hogyan változnak a pontszámítás szabályai az alap- és osztatlan szakokon? Összefoglalónkat itt találjátok, a felsőfokú szakképzések pontszámítási szabályairól itt, a mesterképzésről pedig itt olvashattok..

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu