Hogyan kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek?
Felsőoktatási szakképzéseken az alap- és osztatlan szakokkal ellentétben háromféle módon kalkulálhatnak a pontokkal: vagy összeadják a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy megkétszerezik az érettségi pontokat, esetleg a tanulmányi pontokat kétszerezik meg. Minden esetben azt a módszert alkalmazzák, amely a legelőnyösebb a jelentkezőknek. Ehhez a pontszámhoz adják hozzá a többletpontokat.
A felsőoktatási szakképzés minimumponthatára 240 pont, ezt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímeken adható pluszpontok (például nyelvvizsga, hátrányos helyzet, versenyeredmény, OKJ-s végzettség) nélkül kell elérnetek.
Előfordulhat, hogy az egyetem, főiskola nem határozza meg, hogy mely érettségi tárgyakból kell érettségi pontot szereznetek, ilyenkor a két legjobb érettségi vizsga eredményét veszik figyelembe.
A felsorolt eltéréseken kívül a pontszámítás szabályai megegyeznek az alap- és osztatlan szakokra érvényesekkel. A felvételi pontszámítás 2015-ös változásairól itt olvashattok, azt pedig, hogy diplomásként milyen pontszámítási szabályok vonatkoznak rátok, itt találjátok. A 2015-ös felvételiről szóló legfrissebb cikkeinkért kattintsatok ide.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
