Ilyenek a pontszámítási szabályok a 2015-ös felvételin: felsőoktatási szakképzések

Hogyan kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek?

  • Eduline
Shutterstock

Felsőoktatási szakképzéseken az alap- és osztatlan szakokkal ellentétben háromféle módon kalkulálhatnak a pontokkal: vagy összeadják a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy megkétszerezik az érettségi pontokat, esetleg a tanulmányi pontokat kétszerezik meg. Minden esetben azt a módszert alkalmazzák, amely a legelőnyösebb a jelentkezőknek. Ehhez a pontszámhoz adják hozzá a többletpontokat.

A felsőoktatási szakképzés minimumponthatára 240 pont, ezt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímeken adható pluszpontok (például nyelvvizsga, hátrányos helyzet, versenyeredmény, OKJ-s végzettség) nélkül kell elérnetek.

Előfordulhat, hogy az egyetem, főiskola nem határozza meg, hogy mely érettségi tárgyakból kell érettségi pontot szereznetek, ilyenkor a két legjobb érettségi vizsga eredményét veszik figyelembe.

A felsorolt eltéréseken kívül a pontszámítás szabályai megegyeznek az alap- és osztatlan szakokra érvényesekkel. A felvételi pontszámítás 2015-ös változásairól itt olvashattok, azt pedig, hogy diplomásként milyen pontszámítási szabályok vonatkoznak rátok, itt találjátok. A 2015-ös felvételiről szóló legfrissebb cikkeinkért kattintsatok ide.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.