Ha azért nem kerültetek be a "rendes" felvételin egyetemre vagy főiskolára, mert nem értétek el a 280 pontos minimumponthatárt, akkor számotokra megoldás lehet a felsőoktatási szakképzés, itt ugyanis alacsonyabbak a ponthatárok, és még jól is jártok vele, ha újra felvételiznétek.
Mi az a felsőoktatási szakképzés?
Azelőtt felsőfokú szakképzésnek hívták, de kivették az Országos Képzési Jegyzékből, így felsőoktatási szakképzésként már csak főiskolák és egyetemek indíthatják. Ugyanúgy létezik nappali és levelező tagozata is, a pótfelvételin viszont már csak önköltséges formában hirdetik meg ezeket a szakokat is. A felsőoktatási szakképzések kétévesek, ezalatt 120 kreditet kell megszereznetek, melyből 30 a kötelező szakmai gyakorlatért jár.
Könnyebb felsőoktatási szakképzésre bekerülni?
A minimumponthatár itt alacsonyabb, 240 pont. Ezen kívül ugyanúgy húzzák meg a ponthatárokat, mint az alapszakokon, de mivel ezekre a képzésekre zömével alacsonyabb pontszámmal jelentkeznek a diákok, és kisebb is az érdeklődés, ezért alacsonyabb ponthatárokra lehet számítani - de lehetnek kivételek. Fontos viszont, hogy ha az általános felvételi eljárásban már meghirdették önköltséges formában is az adott szakképzést, akkor annál magasabb ponthatárra számíthattok; ha csak államira lehetett jelentkezni, akkor alacsonyabbak is lehetnek.
Jár érte diploma?
Nem, felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet szerezhettek vele, ami többet ér, mint egy OKJ-s papír. Ráadásul ha a jövőben ugyanezen a szakterületen alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznétek, akkor a megszerzett kreditek 75 százalékát beszámítják: egy felsőoktatási szakképzésen 120 kreditet szerezhettek, tehát az alapképzésen kötelező 180 kredit helyett csak 90-et kell teljesítenetek, így másfél évvel is lerövidíthetitek a diploma megszerzését. Ha tehát azon gondolkodtok, hogy jövőre felvételizzetek, akkor kalkuláljátok bele, hogy felsőoktatási szakképzéssel és kreditelismertetéssel fél évvel hamarabb szerezhettek diplomát, mintha tavasszal újra felvételiznétek. További részleteket itt találhattok a képzési szintekről.
Van már egy OKJ-m, ezért kapok pluszpontot?
A felsőoktatási szakképzésnél mások a pontszámítási szabályok, és nem jár mindenért pluszpont, amiért alapszakon kapnátok. Így például az OKJ-s végzettségért vagy az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen, illetve az Országos Művészeti Versenyen elért helyezésért sem.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
