Lejárt a jelentkezési határidő: így dől el, ki jut be a felsőoktatásba

Pénteken éjfélig jelentkezhettetek a 2013 szeptemberében induló alap-, osztatlan- és mesterképzésekre, illetve felsőoktatási szakképzésekre. Attól függően, hogy milyen képzésre felvételiztek, különböző módon dől el, hogy bejuthattok-e állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzésre. Összegyűjtöttük a lehetséges variációkat.

  • Eduline

Alap- és osztatlan képzések, felsőoktatási szakképzések

Annak a tizenhat szaknak a kivételével, ahol ponthatárral szabályozták az állami ösztöndíjas helyre való bekerülést, ezeken a képzéseken az intézmények által meghatározott kapacitásszám és a felvételizők tanulmányi eredménye dönt majd arról, hányan kerülhetnek be állami ösztöndíjas képzésre. A 2013-as pontszámítási szabályokról itt olvashattok.

Aki alap- és osztatlan képzésen eléri a 240, felsőoktatási szakképzésen pedig a 200 pontos minimumponthatárt, és pontszáma alapján belefér az intézményi kapacitásba, állami ösztöndíjas formában kezdheti meg a tanulmányait. Az államilag támogatott képzésre beiratkozóknak alá kell írniuk a hallgatói szerződést: 16 húsba vágó kérdés válaszokkal itt.

stiller

A budapesti egyetemek kapacitásszámait itt, a vidéki intézményekét pedig itt nézhetitek meg. A 2012-ben legnépszerűbb szakok kapacitásszámait itt, a társadalomtudományi képzésekét itt, a műszaki szakokét itt, az informatikai képzésekét pedig itt találjátok. A két szám a szak minimális, illetve maximális létszámát mutatja. Az összes szak adatait megtaláljátok a Felvételi tájékoztatóban. Milyen szakokon kötelező az alkalmassági vizsga? Itt találjátok a listát.

A tizenhat szak

Tizenhat képzésen, köztük a népszerű nemzetközi tanulmányok, kommunikáció- és médiatudomány szakokon, a gazdasági alapszakokon és a jogász szakon az állami ösztöndíjas képzésre ponthatárokat határoztak meg: aki ezt nem éri el, csak önköltséges formában kezdheti meg a tanulmányait. A teljes listát itt találjátok, a kommunikáció szakról itt, az andragógia, jogász-, nemzetközi tanulmányok és közszolgálati szakról pedig itt olvashattok.

Mesterképzés

A mesterképzésen maradtak a keretszámok: 2013-ban összesen 17 800 fő nyerhet felvételt állami ösztöndíjas képzésre. Az intézményekre lebontott számokat itt találjátok, a szakok közötti elosztásról az egyetemek, főiskolák döntenek.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) 2013-ban alapképzésre ezernégyszáz államilag támogatott és ötszáz önköltséges hallgatót vehet fel, mesterképzéseken pedig ötszáz államilag támogatott és kétszáz önköltséges hely lesz. A hallgatók itt nem állami, hanem közszolgálati ösztöndíjat kapnak: erről itt olvashattok.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.