Lejárt a jelentkezési határidő: így dől el, ki jut be a felsőoktatásba

Pénteken éjfélig jelentkezhettetek a 2013 szeptemberében induló alap-, osztatlan- és mesterképzésekre, illetve felsőoktatási szakképzésekre. Attól függően, hogy milyen képzésre felvételiztek, különböző módon dől el, hogy bejuthattok-e állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzésre. Összegyűjtöttük a lehetséges variációkat.

  • Eduline

Alap- és osztatlan képzések, felsőoktatási szakképzések

Annak a tizenhat szaknak a kivételével, ahol ponthatárral szabályozták az állami ösztöndíjas helyre való bekerülést, ezeken a képzéseken az intézmények által meghatározott kapacitásszám és a felvételizők tanulmányi eredménye dönt majd arról, hányan kerülhetnek be állami ösztöndíjas képzésre. A 2013-as pontszámítási szabályokról itt olvashattok.

Aki alap- és osztatlan képzésen eléri a 240, felsőoktatási szakképzésen pedig a 200 pontos minimumponthatárt, és pontszáma alapján belefér az intézményi kapacitásba, állami ösztöndíjas formában kezdheti meg a tanulmányait. Az államilag támogatott képzésre beiratkozóknak alá kell írniuk a hallgatói szerződést: 16 húsba vágó kérdés válaszokkal itt.

stiller

A budapesti egyetemek kapacitásszámait itt, a vidéki intézményekét pedig itt nézhetitek meg. A 2012-ben legnépszerűbb szakok kapacitásszámait itt, a társadalomtudományi képzésekét itt, a műszaki szakokét itt, az informatikai képzésekét pedig itt találjátok. A két szám a szak minimális, illetve maximális létszámát mutatja. Az összes szak adatait megtaláljátok a Felvételi tájékoztatóban. Milyen szakokon kötelező az alkalmassági vizsga? Itt találjátok a listát.

A tizenhat szak

Tizenhat képzésen, köztük a népszerű nemzetközi tanulmányok, kommunikáció- és médiatudomány szakokon, a gazdasági alapszakokon és a jogász szakon az állami ösztöndíjas képzésre ponthatárokat határoztak meg: aki ezt nem éri el, csak önköltséges formában kezdheti meg a tanulmányait. A teljes listát itt találjátok, a kommunikáció szakról itt, az andragógia, jogász-, nemzetközi tanulmányok és közszolgálati szakról pedig itt olvashattok.

Mesterképzés

A mesterképzésen maradtak a keretszámok: 2013-ban összesen 17 800 fő nyerhet felvételt állami ösztöndíjas képzésre. Az intézményekre lebontott számokat itt találjátok, a szakok közötti elosztásról az egyetemek, főiskolák döntenek.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) 2013-ban alapképzésre ezernégyszáz államilag támogatott és ötszáz önköltséges hallgatót vehet fel, mesterképzéseken pedig ötszáz államilag támogatott és kétszáz önköltséges hely lesz. A hallgatók itt nem állami, hanem közszolgálati ösztöndíjat kapnak: erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.