Lejárt a jelentkezési határidő: így dől el, ki jut be a felsőoktatásba

Pénteken éjfélig jelentkezhettetek a 2013 szeptemberében induló alap-, osztatlan- és mesterképzésekre, illetve felsőoktatási szakképzésekre. Attól függően, hogy milyen képzésre felvételiztek, különböző módon dől el, hogy bejuthattok-e állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzésre. Összegyűjtöttük a lehetséges variációkat.

  • Eduline

Alap- és osztatlan képzések, felsőoktatási szakképzések

Annak a tizenhat szaknak a kivételével, ahol ponthatárral szabályozták az állami ösztöndíjas helyre való bekerülést, ezeken a képzéseken az intézmények által meghatározott kapacitásszám és a felvételizők tanulmányi eredménye dönt majd arról, hányan kerülhetnek be állami ösztöndíjas képzésre. A 2013-as pontszámítási szabályokról itt olvashattok.

Aki alap- és osztatlan képzésen eléri a 240, felsőoktatási szakképzésen pedig a 200 pontos minimumponthatárt, és pontszáma alapján belefér az intézményi kapacitásba, állami ösztöndíjas formában kezdheti meg a tanulmányait. Az államilag támogatott képzésre beiratkozóknak alá kell írniuk a hallgatói szerződést: 16 húsba vágó kérdés válaszokkal itt.

stiller

A budapesti egyetemek kapacitásszámait itt, a vidéki intézményekét pedig itt nézhetitek meg. A 2012-ben legnépszerűbb szakok kapacitásszámait itt, a társadalomtudományi képzésekét itt, a műszaki szakokét itt, az informatikai képzésekét pedig itt találjátok. A két szám a szak minimális, illetve maximális létszámát mutatja. Az összes szak adatait megtaláljátok a Felvételi tájékoztatóban. Milyen szakokon kötelező az alkalmassági vizsga? Itt találjátok a listát.

A tizenhat szak

Tizenhat képzésen, köztük a népszerű nemzetközi tanulmányok, kommunikáció- és médiatudomány szakokon, a gazdasági alapszakokon és a jogász szakon az állami ösztöndíjas képzésre ponthatárokat határoztak meg: aki ezt nem éri el, csak önköltséges formában kezdheti meg a tanulmányait. A teljes listát itt találjátok, a kommunikáció szakról itt, az andragógia, jogász-, nemzetközi tanulmányok és közszolgálati szakról pedig itt olvashattok.

Mesterképzés

A mesterképzésen maradtak a keretszámok: 2013-ban összesen 17 800 fő nyerhet felvételt állami ösztöndíjas képzésre. Az intézményekre lebontott számokat itt találjátok, a szakok közötti elosztásról az egyetemek, főiskolák döntenek.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) 2013-ban alapképzésre ezernégyszáz államilag támogatott és ötszáz önköltséges hallgatót vehet fel, mesterképzéseken pedig ötszáz államilag támogatott és kétszáz önköltséges hely lesz. A hallgatók itt nem állami, hanem közszolgálati ösztöndíjat kapnak: erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.