Július 24-én hozzák nyilvánosságra a 2014-es felvételi ponthatárait, de vannak olyan jelentkezők, akikről már július második hetében kiderülhet, hogy nem kezdhetik el szeptemberben egyetemi-főiskolai tanulmányaikat. Soroljuk a legnagyobb buktatókat.
Nem pótoljátok a hiányzó dokumentumokat
Ha július 10-ig nem töltitek fel az érettségi - ha mesterszakra jelentkeztetek, a diploma - másolatát, lemaradtok a felvételiről. Alap-, osztatlan szakra és felsőoktatási szakképzésre ugyanis csak az kerülhet be, akinek van érettségi bizonyítványa, míg a mesterszakokon a követelményeknek megfelelő felsőfokú végzettség az alapfeltétel.
Rossz tantárgyakból érettségiztetek
Akkor sem érvényes a jelentkezésetek, ha nem érettségiztetek közép- vagy emelt szinten abból a két tantárgyból, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy kötelezően választható. Ha egy szakon követelmény például az emelt szintű érettségi matekból, de ti csak középszinten érettségiztetek, esélyetek sincs arra, hogy bekerüljetek.
Nem sikerült az alkalmassági vizsga
Több tucat olyan képzés van, ahol gyakorlati, illetve alkalmassági vizsgát tartanak. Ha ezen nem mentek át, hiába éritek el a 2014-es ponthatárt, nem kezdhetitek el tanulmányaitokat szeptemberben.
260-nál kevesebb pontot szereztek
Akkor is lemaradtok a felvételiről, ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztetek, de 260 pontnál kevesebbet szereztetek. Felsőoktatási szakképzéseken a minimumponthatár 220, mesterszakokon 50 pont. Fontos: az alap- és osztatlan szakokon, valamint a felsőoktatási szakképzéseken az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más címen adható többletpontok nélkül kell elérni a 220-as, illetve a 260-as határt. Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki, a 2014-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
