Július 24-én hozzák nyilvánosságra a 2014-es felvételi ponthatárait, de vannak olyan jelentkezők, akikről már július második hetében kiderülhet, hogy nem kezdhetik el szeptemberben egyetemi-főiskolai tanulmányaikat. Soroljuk a legnagyobb buktatókat.
Nem pótoljátok a hiányzó dokumentumokat
Ha július 10-ig nem töltitek fel az érettségi - ha mesterszakra jelentkeztetek, a diploma - másolatát, lemaradtok a felvételiről. Alap-, osztatlan szakra és felsőoktatási szakképzésre ugyanis csak az kerülhet be, akinek van érettségi bizonyítványa, míg a mesterszakokon a követelményeknek megfelelő felsőfokú végzettség az alapfeltétel.
Rossz tantárgyakból érettségiztetek
Akkor sem érvényes a jelentkezésetek, ha nem érettségiztetek közép- vagy emelt szinten abból a két tantárgyból, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy kötelezően választható. Ha egy szakon követelmény például az emelt szintű érettségi matekból, de ti csak középszinten érettségiztetek, esélyetek sincs arra, hogy bekerüljetek.
Nem sikerült az alkalmassági vizsga
Több tucat olyan képzés van, ahol gyakorlati, illetve alkalmassági vizsgát tartanak. Ha ezen nem mentek át, hiába éritek el a 2014-es ponthatárt, nem kezdhetitek el tanulmányaitokat szeptemberben.
260-nál kevesebb pontot szereztek
Akkor is lemaradtok a felvételiről, ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztetek, de 260 pontnál kevesebbet szereztetek. Felsőoktatási szakképzéseken a minimumponthatár 220, mesterszakokon 50 pont. Fontos: az alap- és osztatlan szakokon, valamint a felsőoktatási szakképzéseken az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más címen adható többletpontok nélkül kell elérni a 220-as, illetve a 260-as határt. Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki, a 2014-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
