Itt a lista: ezek a diákok biztos nem kerülnek be az egyetemre 2014-ben

Július 24-én hozzák nyilvánosságra a 2014-es felvételi ponthatárait, de vannak olyan jelentkezők, akikről már július második hetében kiderülhet, hogy nem kezdhetik el szeptemberben egyetemi-főiskolai tanulmányaikat. Soroljuk a legnagyobb buktatókat.

  • Eduline

Nem pótoljátok a hiányzó dokumentumokat

Ha július 10-ig nem töltitek fel az érettségi - ha mesterszakra jelentkeztetek, a diploma - másolatát, lemaradtok a felvételiről. Alap-, osztatlan szakra és felsőoktatási szakképzésre ugyanis csak az kerülhet be, akinek van érettségi bizonyítványa, míg a mesterszakokon a követelményeknek megfelelő felsőfokú végzettség az alapfeltétel.

Rossz tantárgyakból érettségiztetek

Akkor sem érvényes a jelentkezésetek, ha nem érettségiztetek közép- vagy emelt szinten abból a két tantárgyból, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy kötelezően választható. Ha egy szakon követelmény például az emelt szintű érettségi matekból, de ti csak középszinten érettségiztetek, esélyetek sincs arra, hogy bekerüljetek.

Túry Gergely

Nem sikerült az alkalmassági vizsga

Több tucat olyan képzés van, ahol gyakorlati, illetve alkalmassági vizsgát tartanak. Ha ezen nem mentek át, hiába éritek el a 2014-es ponthatárt, nem kezdhetitek el tanulmányaitokat szeptemberben.

260-nál kevesebb pontot szereztek

Akkor is lemaradtok a felvételiről, ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztetek, de 260 pontnál kevesebbet szereztetek. Felsőoktatási szakképzéseken a minimumponthatár 220, mesterszakokon 50 pont. Fontos: az alap- és osztatlan szakokon, valamint a felsőoktatási szakképzéseken az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más címen adható többletpontok nélkül kell elérni a 220-as, illetve a 260-as határt. Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki, a 2014-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu