Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Július 24-én hozzák nyilvánosságra a 2014-es felvételi ponthatárait, de vannak olyan jelentkezők, akikről már július második hetében kiderülhet, hogy nem kezdhetik el szeptemberben egyetemi-főiskolai tanulmányaikat. Soroljuk a legnagyobb buktatókat.
Nem pótoljátok a hiányzó dokumentumokat
Ha július 10-ig nem töltitek fel az érettségi - ha mesterszakra jelentkeztetek, a diploma - másolatát, lemaradtok a felvételiről. Alap-, osztatlan szakra és felsőoktatási szakképzésre ugyanis csak az kerülhet be, akinek van érettségi bizonyítványa, míg a mesterszakokon a követelményeknek megfelelő felsőfokú végzettség az alapfeltétel.
Rossz tantárgyakból érettségiztetek
Akkor sem érvényes a jelentkezésetek, ha nem érettségiztetek közép- vagy emelt szinten abból a két tantárgyból, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy kötelezően választható. Ha egy szakon követelmény például az emelt szintű érettségi matekból, de ti csak középszinten érettségiztetek, esélyetek sincs arra, hogy bekerüljetek.

Nem sikerült az alkalmassági vizsga
Több tucat olyan képzés van, ahol gyakorlati, illetve alkalmassági vizsgát tartanak. Ha ezen nem mentek át, hiába éritek el a 2014-es ponthatárt, nem kezdhetitek el tanulmányaitokat szeptemberben.
260-nál kevesebb pontot szereztek
Akkor is lemaradtok a felvételiről, ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztetek, de 260 pontnál kevesebbet szereztetek. Felsőoktatási szakképzéseken a minimumponthatár 220, mesterszakokon 50 pont. Fontos: az alap- és osztatlan szakokon, valamint a felsőoktatási szakképzéseken az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más címen adható többletpontok nélkül kell elérni a 220-as, illetve a 260-as határt. Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki, a 2014-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Országos felmérésben vizsgálják a magyar középiskolások mentális egészségét. A kérdőívben az iskolai túlterheltség, a megfelelési kényszer és a közösségi média hatásai mellett a klímaszorongás és a politikai szorongás is helyet kapott.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.