Meg kell húzni a nadrágszíjat: ennyibe kerül az egyetemi évkezdés

Önköltség, tankönyvek, gólyatábor, albérlet vagy kollégium - mekkora kiadásal jár az egyetemi-főiskolai tanévkezdés? Utánajártunk.

  • Eduline
Nem lesz olcsó mulatság az idei évkezdés sem. Képünk pedig illusztráció.
Shutterstock

A legnagyobb falat: a tandíj

Ha nem állami ösztöndíjas helyre kerültök be, az egyik legnagyobb kiadás az önköltség lesz. Ha ezt nem saját zsebből szeretnétek kifizetni, felvehetitek a diákhitel 2-t. A diákhitel 1-hez képest sokkal alacsonyabb, 2 százalékos kamattal igényelhetitek, ezt a hitelt ugyanis csak tandíjra lehet költeni - a bank egyenesen az egyetemnek utal.

Ha a diákhitel 1-et választjátok, tudnotok kell, hogy az első havi apanázst nem utalják azonnal, csak körülbelül egy hónap múlva, ezzel érdemes számolni az igényléskor. Ezt kérhetitek egy összegben vagy havi folyósítással.

Ha saját zsebből fizetnétek az önköltséges képzésért, érdemes megkérdezni az adott egyetemen vagy főiskolán, hogy engedélyezik-e a részletfizetést. Ennyit kell fizetni a legnépszerűbb szakokért 2015-ben.

Tankönyvek, tanszerek

Nagyon változóak az árak: van, aki pár ezer forintból megússza a tanévkezdést, míg másoknak több tízezer forintot kell félretenniük a tankönyvekre. Az orvostanhallgatók például legalább 70-80 ezer forintot fizetnek a tankönyvekért, és ehhez még hozzájön a gyakorlatoknál szükséges felszerelés, például a köpeny, a szike, a csipesz vagy a gumikesztyű.

Művészeti vagy építész szakokon szintén borsos lehet a felszerelés ára, akár ötven-százezer forintra is rúghat. A legjobban azok járnak, akiknek csak könyvek kellenek. Az egyetemi könyvtárakban általában meg lehet találni minden szükséges tankönyvet, ha pedig elkapkodnák előletek, érdemes a helyi könyvtárakban körbenézni.

Gólyatábor

Átlagosan 15-20 ezer forintos kiadás, attól függően, hogy mennyi ideig tart a tábor, és hol rendezik meg. Persze némi költőpénzzel is kalkulálni kell. Gólyatábor körkép: hol bulizhatnak a Corvinus, a BME, vagy éppen az ELTE gólyái?

Kollégium, albérlet

Az állami ösztöndíjas hallgatók már havi 10 ezer forintból megúszhatják a kollégiumot, és a legtöbb helyen nem megy az ár 22 ezer felé. Az önköltséges tanulóknak többre kell számítani, ők inkább 20-30 ezerrel számoljanak.

Azoknak, akik inkább albérletbe mennének, jobban a zsebükbe kell nyúlni, ugyanis mostanában elszabadultak az árak. Budapesten 1700-2700 forintos négyzetméterárral kell számolnotok, Debrecenben 1600, Pécsen 1300, Szombathelyen 1200 forint a tarifa - négyzetméterenként. Ehhez pedig még számoljátok hozzá a rezsit is, ami fejenként legalább 20 ezer forint körül van.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.