Duplázás a felvételin: a jövőben is megmarad ez a lehetőség?

Sok leendő felvételizőnek fontos kérdés, hogy marad-e az érettségi pontok duplázásának lehetősége az egyetemi-főiskolai felvételin? Itt a válasz:

  • Eduline
Ruprech Judit

Ha a duplázás lehetősége megszűnni látszana a későbbiekben, arról (ahogyan a többi felsőoktatással kapcsolatos változásról is) meghatározott idővel korábban tájékoztatást kapunk? Vagyis nem igazolódhat be azon félelmem, hogy egy évvel később egyszerűen már nem lesz lehetséges opció az érettségi pontok duplázása?

A különböző jogtárakban elérhető a felsőoktatási felvételi szabályairól szóló kormányrendelet, amely 2020. január 1-től módosul ismét (attól az évtől lesz kötelező az emelt szintű érettségi és a középfokú nyelvvizsga a felvételin).

A 2020-tól hatályos jogszabályban is szerepel az érettségi pontok duplázásának lehetősége:

5. § (1) Alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a (6) bekezdésben foglaltak kivételével a jelentkező teljesítményét felvételi összpontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani:

a) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy

b) az érettségi pontok kétszerezésével,

mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával.

Vagyis a duplázás nem szűnik meg, legalábbis a jogszabályokból nem olvasható ki ilyen szándék.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Mesterszakos felvételi: milyen vizsgákon kell részt venni?

Mesterképzésre jelentkeztek? Tudjátok, hogy mennyire eltérőek a felvételi eljárások egyetemenként? Megnéztünk három népszerű képzést. A Felvi információi szerint felsőoktatási intézményenként és meghirdetett képzésenként külön-külön kell utánanézni annak, hogy az adott felsőoktatási intézmény milyen pontszámítási módszert alkalmaz. A legtöbb helyen felvételi elbeszélgetésen (vagy vizsgán) kell részt venni, valamint egy motivációs levél leadása is kötelező lehet.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.