2016-tól csak az érettségizhet, aki a középiskola első három évében ötven óra közösségi munkát végez. Íme, a nyolc legfontosabb kérdés - és a válaszok.
Kiknek kötelező ez?
Mindenkinek, akik 2016. január elseje után érettségizik: a mostani tizenegyedikesek tehát már csak akkor kaphatnak érettségi-bizonyítványt, ha igazolni tudják a közösségi munkát.
Hány óra önkéntes munkát kell végezni?
Összesen ötvenet három tanév alatt, a 9-11. osztályban. Ez vár a felvételizőkre a következő években.
Nektek kell helyet keresnetek?
Nem: az önkéntes munkát alapszabályként az iskolának kell megszerveznie, lehetőleg a tanulmányi időszakban, de külön engedéllyel a nyáron végzett tevékenységet is beszámíthatják.
Tömbösítve is el lehet végezni a szolgálatot?
A cél az lenne, hogy a diákoknak folyamatos, heti 1-2 órás elfoglaltságot jelentsen a közösségi munka, de valamennyire lehet tömbösíteni.
A nyári szünetben is lehet dolgozni?
A közösségi szolgálatot alapvetően a tanulmányi időszakban kell megszervezni, de ha ehhez az iskola hozzájárul, és a fogadó intézménnyel megszervezi, a nyári szünetben is dolgozhattok.
Fizetés jár a munkáért?
Nem: a közösségi szolgálatba csak olyan tevékenységet számíthattok be, amelyért nem kaptok fizetést.
Milyen tevékenységeket lehet "beszámítani"?
A közösségi szolgálat olyan tevékenység lehet, amely társadalmilag hasznos, és valamelyik közösség javát szolgálja. Ez lehet egészségügyi, környezetvédelmi, szociális - például idős emberek vagy betegek látogatása -, sport- vagy más területen végzett munka is. A szolgálatot az iskolában vagy olyan szervezetnél lehet elvégezni, amely megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek - a már regisztrált fogadó intézmények listáját a Közösségi Szolgálat Portálon találjátok.
Kaphatnak felmentést a sajátos nevelési igényű diákok?
Igen, szakértői bizottság javaslata alapján.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
