Most jelentkeztek középiskolába? Ezt nem szabad elfelejteni

2016-tól csak az érettségizhet, aki a középiskola első három évében ötven óra közösségi munkát végez. Íme, a nyolc legfontosabb kérdés - és a válaszok.

  • Eduline
Shutterstock

Kiknek kötelező ez?

Mindenkinek, akik 2016. január elseje után érettségizik: a mostani tizenegyedikesek tehát már csak akkor kaphatnak érettségi-bizonyítványt, ha igazolni tudják a közösségi munkát.

Hány óra önkéntes munkát kell végezni?

Összesen ötvenet három tanév alatt, a 9-11. osztályban. Ez vár a felvételizőkre a következő években.

Nektek kell helyet keresnetek?

Nem: az önkéntes munkát alapszabályként az iskolának kell megszerveznie, lehetőleg a tanulmányi időszakban, de külön engedéllyel a nyáron végzett tevékenységet is beszámíthatják.

Tömbösítve is el lehet végezni a szolgálatot?

A cél az lenne, hogy a diákoknak folyamatos, heti 1-2 órás elfoglaltságot jelentsen a közösségi munka, de valamennyire lehet tömbösíteni.

A nyári szünetben is lehet dolgozni?

A közösségi szolgálatot alapvetően a tanulmányi időszakban kell megszervezni, de ha ehhez az iskola hozzájárul, és a fogadó intézménnyel megszervezi, a nyári szünetben is dolgozhattok.

Fizetés jár a munkáért?

Nem: a közösségi szolgálatba csak olyan tevékenységet számíthattok be, amelyért nem kaptok fizetést.

Milyen tevékenységeket lehet "beszámítani"?

A közösségi szolgálat olyan tevékenység lehet, amely társadalmilag hasznos, és valamelyik közösség javát szolgálja. Ez lehet egészségügyi, környezetvédelmi, szociális - például idős emberek vagy betegek látogatása -, sport- vagy más területen végzett munka is. A szolgálatot az iskolában vagy olyan szervezetnél lehet elvégezni, amely megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek - a már regisztrált fogadó intézmények listáját a Közösségi Szolgálat Portálon találjátok.

Kaphatnak felmentést a sajátos nevelési igényű diákok?

Igen, szakértői bizottság javaslata alapján.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.