Sokkal jobb a mostani érettségi, mint a régi felvételi - legalábbis az Oktatási Hivatal szerint

A mostani rendszerben már nem kell külön felvételi eljáráson átmenniük a diákoknak, ha felsőoktatási intézménybe szeretnének bejutni, és ez megalapozottabb képet nyújt a tudásukról, mint a régi metódus - mondta Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese szerda délután az M1 aktuális csatornán.

  • MTI
Túry Gergely

Az elnökhelyettes szerint az érettségit nagyon komoly minőségbiztosítás mellett állítják össze, majd szakértő bizottságok tesztelik csoportos mintavétel segítségével.

A 2017-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt találjátok.

"Tehát azt gondolom, hogy ezek az eredmények, amelyek érettségi alapúak, sokkal megalapozottabban mérik a jelentkezők tudását (...), mint például egy beszélgetés egy éppen aktuális témában egy oktatóval" - mondta. Hozzátette, ugyanakkor a művészeti szakokon még mindig van felvételi, amely szükséges.

Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy az előző rendszerben érettségizett jelentkezők eredményei középszintűnek felelnek meg, ezért - ha valaki olyan szakra szeretne bejutni, amely megköveteli - újra kell vizsgáznia emelt szinten az érintett tárgyakból. Idén egyébként 75 éves a legidősebb felvételiző - közölte.

A 2017-es felvételi ponthatárokról itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.