Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A mostani rendszerben már nem kell külön felvételi eljáráson átmenniük a diákoknak, ha felsőoktatási intézménybe szeretnének bejutni, és ez megalapozottabb képet nyújt a tudásukról, mint a régi metódus - mondta Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese szerda délután az M1 aktuális csatornán.

Az elnökhelyettes szerint az érettségit nagyon komoly minőségbiztosítás mellett állítják össze, majd szakértő bizottságok tesztelik csoportos mintavétel segítségével.
A 2017-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt találjátok.
"Tehát azt gondolom, hogy ezek az eredmények, amelyek érettségi alapúak, sokkal megalapozottabban mérik a jelentkezők tudását (...), mint például egy beszélgetés egy éppen aktuális témában egy oktatóval" - mondta. Hozzátette, ugyanakkor a művészeti szakokon még mindig van felvételi, amely szükséges.
Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy az előző rendszerben érettségizett jelentkezők eredményei középszintűnek felelnek meg, ezért - ha valaki olyan szakra szeretne bejutni, amely megköveteli - újra kell vizsgáznia emelt szinten az érintett tárgyakból. Idén egyébként 75 éves a legidősebb felvételiző - közölte.
A 2017-es felvételi ponthatárokról itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.