Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
A kémia és a fizika jól megy, a matek- és töriérettségitől azonban idén is retteg az érettségizők többsége. Igaz, míg az utóbbi kettő kötelező tárgy, a kémiát és a fizikát csak az választja, aki ilyen területen tanulna tovább. Hogyan teljesítettek az érettségizők az előző években?
A tavaly érettségizők matekból például rontottak: az átlagos osztályzat 2,94 volt, 2012-ben pedig 3,04. De történelemből sem brillíroztak a 2013-as érettségin: az Oktatási Hivatal adatai alapján az utóbbi évek legrosszabb eredményét érték el. Míg 2012-ben 3,56-os osztályzatot kaptak a diákok, addig 2013-ban 3,42 volt az átlag.

Magyarból az elmúlt évekhez képest alig változott a diákok teljesítménye: 2012-ben 3,48, tavaly pedig 3,49 volt az átlagos eredmény. Az angolérettségin 2012-ben 59,43 százalékos, tavaly pedig 58,01 százalékos eredményt értek el (az átlagos érdemjegy 2012-ben 3,58, tavaly pedig 3,49 volt). Németből 2012-ben 3,57, tavaly pedig 3,46 volt az átlagos osztályzat.

A fizikaérettségin 2012-ben 64,42 százalékot, tavaly pedig 69,52 százalékot értek el a diákok, ez jegyekre átszámítva átlagosan 3,83-as, illetve 4,08-as osztályzat. Biológiából 2012-ben 58,41, tavaly pedig 67,3 százalékos volt az átlageredmény. Kémiából 2012-ben 64,97, tavaly pedig 67,28 volt az átlag, ami 2012-ben 3,84-es, tavaly pedig 3,96-os osztályzatnak felelt meg.
Az informatikaérettségin 2012-ben 60,35 százalékos, tavaly pedig 57,57 százalékos eredményt értek el, ami 3,64-es, illetve 3,49-es osztályzathoz volt elég.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Országos felmérésben vizsgálják a magyar középiskolások mentális egészségét. A kérdőívben az iskolai túlterheltség, a megfelelési kényszer és a közösségi média hatásai mellett a klímaszorongás és a politikai szorongás is helyet kapott.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.