Még mindig a matek- és a töriérettségitől rettegnek a legtöbben

A kémia és a fizika jól megy, a matek- és töriérettségitől azonban idén is retteg az érettségizők többsége. Igaz, míg az utóbbi kettő kötelező tárgy, a kémiát és a fizikát csak az választja, aki ilyen területen tanulna tovább. Hogyan teljesítettek az érettségizők az előző években?

  • Eduline

A tavaly érettségizők matekból például rontottak: az átlagos osztályzat 2,94 volt, 2012-ben pedig 3,04. De történelemből sem brillíroztak a 2013-as érettségin: az Oktatási Hivatal adatai alapján az utóbbi évek legrosszabb eredményét érték el. Míg 2012-ben 3,56-os osztályzatot kaptak a diákok, addig 2013-ban 3,42 volt az átlag.

Az érettségi osztályzatok vizsgatárgyankénti átlaga (középszint)
Oktatási Hivatal

Magyarból az elmúlt évekhez képest alig változott a diákok teljesítménye: 2012-ben 3,48, tavaly pedig 3,49 volt az átlagos eredmény. Az angolérettségin 2012-ben 59,43 százalékos, tavaly pedig 58,01 százalékos eredményt értek el (az átlagos érdemjegy 2012-ben 3,58, tavaly pedig 3,49 volt). Németből 2012-ben 3,57, tavaly pedig 3,46 volt az átlagos osztályzat.

Vizsgatárgyankénti érettségi átlagok százlékban (középszint)
Oktatási Hivatal

A fizikaérettségin 2012-ben 64,42 százalékot, tavaly pedig 69,52 százalékot értek el a diákok, ez jegyekre átszámítva átlagosan 3,83-as, illetve 4,08-as osztályzat. Biológiából 2012-ben 58,41, tavaly pedig 67,3 százalékos volt az átlageredmény. Kémiából 2012-ben 64,97, tavaly pedig 67,28 volt az átlag, ami 2012-ben 3,84-es, tavaly pedig 3,96-os osztályzatnak felelt meg.

Az informatikaérettségin 2012-ben 60,35 százalékos, tavaly pedig 57,57 százalékos eredményt értek el, ami 3,64-es, illetve 3,49-es osztályzathoz volt elég.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu