A vizsgahelyszíneken lejátszott CD-k minősége mindenütt megfelelő volt, a hanganyag pedig „minden tekintetben” megfelel a vizsga előírásainak – így reagált az Oktatási Hivatal és a tételkészítő bizottság arra, hogy több diák és szülő tenne panaszt a csütörtöki, emelt szintű angolérettségi harmadik része miatt.
Ahogy arról az eduline beszámolt, több diák és szülő tervezi, hogy panaszt tesz az Oktatási Hivatalnál a csütörtöki, emelt szintű angolérettségi harmadik – a hallott szöveg értését tesztelő – része miatt. Az eduline-nak nyilatkozó érettségizők szerint a felvétel rossz minőségű volt, a beszélőket nem lehetett érteni, ezért többen jogi lépéseket is tennének. A Facebookon már létre is hoztak egy csoportot. Legfrissebb cikkünket itt találjátok a tilakozásról.
A tételkészítő bizottság így reagált a kritikára: „A szóban forgó hanganyag minden tekintetben megfelel a vizsgaleírás előírásainak! Az angol nyelvi érettségi III. Hallott szöveg értése feladataiban kizárólag az egyes feladatok tartalmához illeszkedő, sztenderd anyanyelvi hangokat használunk; így történt a mostani vizsgaidőszak emelt szintű feladatainál is. Az első feladatban egy brit angol idegenvezető (férfi), a másodikban egy brit angol hírolvasó (nő), míg a harmadikban egy amerikai (férfi) hang hallható. Egyik feladat sem követel indokolatlan erőfeszítést a vizsgázótól, és teljes mértékben megfelel a vizsgaleírásnak, miszerint: - a vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveget megérteni, - a szöveg autentikus jellegéből adódóan minimális háttérzaj is hallható lehet a felvételen. (Ebben a konkrét vizsgaanyagban ilyen háttérzaj egyáltalán nincs, viszont az első feladat helyszínéből adódóan - mely egy múzeumi terem - egy minimális visszhanghatás hallható.)”
Az Oktatási Hivatal szerint a CD-k jók voltak
Az emelt szintű angolérettségi 240 perces volt. Az első – az olvasott szöveg értését mérő – rész megoldására 70, a nyelvhelyességi feladatokra 50 percet kaptak a diákok. A hallás utáni szövegértés elemre 30 percük volt, míg az íráskészséget tesztelő feladatokat 90 perc alatt kellett megoldani. Az eduline-nak a vizsga után több diák jelezte: a feladatsor korrekt volt, viszont a „listening” rész megoldása komoly problémákat okozott, a végzősök szerint a hanganyag gyenge minőségű volt.
Az Oktatási Hivatal szerint a CD-k sokszorosítása minden évben ugyanazzal a „professzionális technológiával történik, és mindeddig egyetlen darabról sem bizonyosodott be, hogy hibás, vagy rosszul működő lett volna. Mindezek alapján szinte bizonyosra vehető, hogy a vizsgahelyszíneken lejátszott CD-k minősége mindenütt megfelelő, az elkészült és ellenőrzött vizsgaanyaggal azonos volt. Hozzátesszük, hogy minden vizsgahelyszínen rendelkezésre álltak tartalék CD-k arra az esetre, ha valamelyik CD megsérülne, lejátszhatatlanná vált volna” – írták közleményükben.
A "csúcslektoron" is átment a hanganyag
Az Oktatási Hivatal közleménye azt is hozzáteszi, hogy a feladatsorok szakmai minőségéről "tapasztalt, gyakorlott szaktanárok, valamint szakmai és anyanyelvi lektorok gondoskodnak", és más ellenőrzéseket is beépítenek a folyamatba.
"A kész feladatsorokat – mielőtt azok a feladatsorkészletbe kerülnének – két, a bizottságtól független, úgynevezett csúcslektor vizsgálja meg. Az adott vizsgaidőszakban a hivatal ebből a tételkészletből sorsolja ki azt, amelyik a vizsgázók elé kerül. A sorsolás után a feladatlapot újabb két független szakértő, gyakorló szaktanár megvizsgálja, és észrevételeit megbeszéli a tételkészítő bizottsággal. A szóban forgó feladatsor – és annak részeként a hanganyag is – ezen a folyamaton ment végig, és a minden szakértő egybehangzó véleménye szerint a teljes vizsgaanyag megfelel az emelt szintű vizsgakövetelményekben előírtaknak" - írják.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
