Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
A vizsgahelyszíneken lejátszott CD-k minősége mindenütt megfelelő volt, a hanganyag pedig „minden tekintetben” megfelel a vizsga előírásainak – így reagált az Oktatási Hivatal és a tételkészítő bizottság arra, hogy több diák és szülő tenne panaszt a csütörtöki, emelt szintű angolérettségi harmadik része miatt.

Ahogy arról az eduline beszámolt, több diák és szülő tervezi, hogy panaszt tesz az Oktatási Hivatalnál a csütörtöki, emelt szintű angolérettségi harmadik – a hallott szöveg értését tesztelő – része miatt. Az eduline-nak nyilatkozó érettségizők szerint a felvétel rossz minőségű volt, a beszélőket nem lehetett érteni, ezért többen jogi lépéseket is tennének. A Facebookon már létre is hoztak egy csoportot. Legfrissebb cikkünket itt találjátok a tilakozásról.
A tételkészítő bizottság így reagált a kritikára: „A szóban forgó hanganyag minden tekintetben megfelel a vizsgaleírás előírásainak! Az angol nyelvi érettségi III. Hallott szöveg értése feladataiban kizárólag az egyes feladatok tartalmához illeszkedő, sztenderd anyanyelvi hangokat használunk; így történt a mostani vizsgaidőszak emelt szintű feladatainál is. Az első feladatban egy brit angol idegenvezető (férfi), a másodikban egy brit angol hírolvasó (nő), míg a harmadikban egy amerikai (férfi) hang hallható. Egyik feladat sem követel indokolatlan erőfeszítést a vizsgázótól, és teljes mértékben megfelel a vizsgaleírásnak, miszerint: - a vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveget megérteni, - a szöveg autentikus jellegéből adódóan minimális háttérzaj is hallható lehet a felvételen. (Ebben a konkrét vizsgaanyagban ilyen háttérzaj egyáltalán nincs, viszont az első feladat helyszínéből adódóan - mely egy múzeumi terem - egy minimális visszhanghatás hallható.)”
Az Oktatási Hivatal szerint a CD-k jók voltak
Az emelt szintű angolérettségi 240 perces volt. Az első – az olvasott szöveg értését mérő – rész megoldására 70, a nyelvhelyességi feladatokra 50 percet kaptak a diákok. A hallás utáni szövegértés elemre 30 percük volt, míg az íráskészséget tesztelő feladatokat 90 perc alatt kellett megoldani. Az eduline-nak a vizsga után több diák jelezte: a feladatsor korrekt volt, viszont a „listening” rész megoldása komoly problémákat okozott, a végzősök szerint a hanganyag gyenge minőségű volt.
Az Oktatási Hivatal szerint a CD-k sokszorosítása minden évben ugyanazzal a „professzionális technológiával történik, és mindeddig egyetlen darabról sem bizonyosodott be, hogy hibás, vagy rosszul működő lett volna. Mindezek alapján szinte bizonyosra vehető, hogy a vizsgahelyszíneken lejátszott CD-k minősége mindenütt megfelelő, az elkészült és ellenőrzött vizsgaanyaggal azonos volt. Hozzátesszük, hogy minden vizsgahelyszínen rendelkezésre álltak tartalék CD-k arra az esetre, ha valamelyik CD megsérülne, lejátszhatatlanná vált volna” – írták közleményükben.
A "csúcslektoron" is átment a hanganyag
Az Oktatási Hivatal közleménye azt is hozzáteszi, hogy a feladatsorok szakmai minőségéről "tapasztalt, gyakorlott szaktanárok, valamint szakmai és anyanyelvi lektorok gondoskodnak", és más ellenőrzéseket is beépítenek a folyamatba.
"A kész feladatsorokat – mielőtt azok a feladatsorkészletbe kerülnének – két, a bizottságtól független, úgynevezett csúcslektor vizsgálja meg. Az adott vizsgaidőszakban a hivatal ebből a tételkészletből sorsolja ki azt, amelyik a vizsgázók elé kerül. A sorsolás után a feladatlapot újabb két független szakértő, gyakorló szaktanár megvizsgálja, és észrevételeit megbeszéli a tételkészítő bizottsággal. A szóban forgó feladatsor – és annak részeként a hanganyag is – ezen a folyamaton ment végig, és a minden szakértő egybehangzó véleménye szerint a teljes vizsgaanyag megfelel az emelt szintű vizsgakövetelményekben előírtaknak" - írják.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Átrendeződött az élmezőny tavalyhoz képest.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.