A vizsgahelyszíneken lejátszott CD-k minősége mindenütt megfelelő volt, a hanganyag pedig „minden tekintetben” megfelel a vizsga előírásainak – így reagált az Oktatási Hivatal és a tételkészítő bizottság arra, hogy több diák és szülő tenne panaszt a csütörtöki, emelt szintű angolérettségi harmadik része miatt.
Ahogy arról az eduline beszámolt, több diák és szülő tervezi, hogy panaszt tesz az Oktatási Hivatalnál a csütörtöki, emelt szintű angolérettségi harmadik – a hallott szöveg értését tesztelő – része miatt. Az eduline-nak nyilatkozó érettségizők szerint a felvétel rossz minőségű volt, a beszélőket nem lehetett érteni, ezért többen jogi lépéseket is tennének. A Facebookon már létre is hoztak egy csoportot. Legfrissebb cikkünket itt találjátok a tilakozásról.
A tételkészítő bizottság így reagált a kritikára: „A szóban forgó hanganyag minden tekintetben megfelel a vizsgaleírás előírásainak! Az angol nyelvi érettségi III. Hallott szöveg értése feladataiban kizárólag az egyes feladatok tartalmához illeszkedő, sztenderd anyanyelvi hangokat használunk; így történt a mostani vizsgaidőszak emelt szintű feladatainál is. Az első feladatban egy brit angol idegenvezető (férfi), a másodikban egy brit angol hírolvasó (nő), míg a harmadikban egy amerikai (férfi) hang hallható. Egyik feladat sem követel indokolatlan erőfeszítést a vizsgázótól, és teljes mértékben megfelel a vizsgaleírásnak, miszerint: - a vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveget megérteni, - a szöveg autentikus jellegéből adódóan minimális háttérzaj is hallható lehet a felvételen. (Ebben a konkrét vizsgaanyagban ilyen háttérzaj egyáltalán nincs, viszont az első feladat helyszínéből adódóan - mely egy múzeumi terem - egy minimális visszhanghatás hallható.)”
Az Oktatási Hivatal szerint a CD-k jók voltak
Az emelt szintű angolérettségi 240 perces volt. Az első – az olvasott szöveg értését mérő – rész megoldására 70, a nyelvhelyességi feladatokra 50 percet kaptak a diákok. A hallás utáni szövegértés elemre 30 percük volt, míg az íráskészséget tesztelő feladatokat 90 perc alatt kellett megoldani. Az eduline-nak a vizsga után több diák jelezte: a feladatsor korrekt volt, viszont a „listening” rész megoldása komoly problémákat okozott, a végzősök szerint a hanganyag gyenge minőségű volt.
Az Oktatási Hivatal szerint a CD-k sokszorosítása minden évben ugyanazzal a „professzionális technológiával történik, és mindeddig egyetlen darabról sem bizonyosodott be, hogy hibás, vagy rosszul működő lett volna. Mindezek alapján szinte bizonyosra vehető, hogy a vizsgahelyszíneken lejátszott CD-k minősége mindenütt megfelelő, az elkészült és ellenőrzött vizsgaanyaggal azonos volt. Hozzátesszük, hogy minden vizsgahelyszínen rendelkezésre álltak tartalék CD-k arra az esetre, ha valamelyik CD megsérülne, lejátszhatatlanná vált volna” – írták közleményükben.
A "csúcslektoron" is átment a hanganyag
Az Oktatási Hivatal közleménye azt is hozzáteszi, hogy a feladatsorok szakmai minőségéről "tapasztalt, gyakorlott szaktanárok, valamint szakmai és anyanyelvi lektorok gondoskodnak", és más ellenőrzéseket is beépítenek a folyamatba.
"A kész feladatsorokat – mielőtt azok a feladatsorkészletbe kerülnének – két, a bizottságtól független, úgynevezett csúcslektor vizsgálja meg. Az adott vizsgaidőszakban a hivatal ebből a tételkészletből sorsolja ki azt, amelyik a vizsgázók elé kerül. A sorsolás után a feladatlapot újabb két független szakértő, gyakorló szaktanár megvizsgálja, és észrevételeit megbeszéli a tételkészítő bizottsággal. A szóban forgó feladatsor – és annak részeként a hanganyag is – ezen a folyamaton ment végig, és a minden szakértő egybehangzó véleménye szerint a teljes vizsgaanyag megfelel az emelt szintű vizsgakövetelményekben előírtaknak" - írják.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
