Öt dolog, amit biztos nem tudtál az idei felvételiről

A felvételi nemcsak a ponthatárokról, hanem a statisztikákról, rekordokról és különleges adatokról is szól. Most összegyűjtöttük az idei felvételi öt legérdekesebb ténye.

  • Eduline
pixabay

1. Még mindig több lány jelentkezik a felsőoktatásba, mint fiú. Idén több mint 60 ezer nő és több mint 47 ezer férfi jelentkezett a felvételin.

2. Nem a 18-19 éves korosztály a legaktívabb jelentkező. Idén legnagyobb arányban a 27 évesek és az ennél idősebbek jelentkeztek a felsőoktatásba, összesen 23 554-en. A második legnagyobb jelentkezői csoport a 19 éveseké (22 866 fő, 21 711-en állami ösztöndíjas képzést jelöltek meg).

Itt vannak a legfrissebb statisztikák: ez a korosztály tarolt az idei felvételin

Az Eduline-on minden fontos információt megtaláltok: megmutatjuk, milyen programok közül választhatnak ma azok, akik nem otthon szeretnék várni a 2018-as felvételi ponthatárait, tudósítóink rendszeresen bejelentkeznek a budapesti Pont Ott Partiról, ahol (többek között) felvételizőket kérdeznek arról, milyen szakra felvételiztek, milyen eredményre számítanak, van-e B tervük, ha nem sikerül a felvételi.

3. Idén nyolc szakon jóval alacsonyabbak az előzetes ponthatárok, mint tavaly, ezért 2018-ban valószínűleg magasabb lesz majd az állami ösztöndíjasok száma ezeken a szakokon. Változott például az alkalmazott közgazdaságtan ponthatára, oda 30 ponttal kevesebb kell, mint tavaly, 458 helyett 428-nál húzták meg az előzetes ponthatárokat. 

4. Ez volt a rekord tavaly: a Kaposvári Egyetemen 500 pontra volt szüksége annak, aki állami ösztöndíjasként akarta elvégezni a pénzügy és számvitel szakot. Biztos, hogy idén is számíthatunk hasonló pontszámokra.

5. Ezek pedig az idei év legnépszerűbb egyetemei. A legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemet jelölték meg a 2018-as felvételin, összesen 24 132-en. A második a Debreceni Egyetem, ahová 15 140-en adták be a jelentkezésüket, a dobogó harmadik fokán idén is Szegedi Tudományegyetem áll 13 728 jelentkezővel.

Több mint 108 ezer emberre vár nehéz hét: szerdán mindenki megtudja, merre tovább

Szerdán este 8 órakor hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat: idén közel 108 ezren jelentkeztek egyetemekre, főiskolákra. A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények az Oktatási Hivatal (OH) közreműködésével, az OH informatikai algoritmusával határozzák meg, az eredményeket a felsőoktatási intézmények vezetői hagyják jóvá. Egy képzés ponthatárát az adott felsőoktatási intézmény kapacitása mellett a jelentkezők száma és eredménye is befolyásolja.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.