Öt dolog, amit biztos nem tudtál az idei felvételiről

A felvételi nemcsak a ponthatárokról, hanem a statisztikákról, rekordokról és különleges adatokról is szól. Most összegyűjtöttük az idei felvételi öt legérdekesebb ténye.

  • Eduline
pixabay

1. Még mindig több lány jelentkezik a felsőoktatásba, mint fiú. Idén több mint 60 ezer nő és több mint 47 ezer férfi jelentkezett a felvételin.

2. Nem a 18-19 éves korosztály a legaktívabb jelentkező. Idén legnagyobb arányban a 27 évesek és az ennél idősebbek jelentkeztek a felsőoktatásba, összesen 23 554-en. A második legnagyobb jelentkezői csoport a 19 éveseké (22 866 fő, 21 711-en állami ösztöndíjas képzést jelöltek meg).

Itt vannak a legfrissebb statisztikák: ez a korosztály tarolt az idei felvételin

Az Eduline-on minden fontos információt megtaláltok: megmutatjuk, milyen programok közül választhatnak ma azok, akik nem otthon szeretnék várni a 2018-as felvételi ponthatárait, tudósítóink rendszeresen bejelentkeznek a budapesti Pont Ott Partiról, ahol (többek között) felvételizőket kérdeznek arról, milyen szakra felvételiztek, milyen eredményre számítanak, van-e B tervük, ha nem sikerül a felvételi.

3. Idén nyolc szakon jóval alacsonyabbak az előzetes ponthatárok, mint tavaly, ezért 2018-ban valószínűleg magasabb lesz majd az állami ösztöndíjasok száma ezeken a szakokon. Változott például az alkalmazott közgazdaságtan ponthatára, oda 30 ponttal kevesebb kell, mint tavaly, 458 helyett 428-nál húzták meg az előzetes ponthatárokat. 

4. Ez volt a rekord tavaly: a Kaposvári Egyetemen 500 pontra volt szüksége annak, aki állami ösztöndíjasként akarta elvégezni a pénzügy és számvitel szakot. Biztos, hogy idén is számíthatunk hasonló pontszámokra.

5. Ezek pedig az idei év legnépszerűbb egyetemei. A legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemet jelölték meg a 2018-as felvételin, összesen 24 132-en. A második a Debreceni Egyetem, ahová 15 140-en adták be a jelentkezésüket, a dobogó harmadik fokán idén is Szegedi Tudományegyetem áll 13 728 jelentkezővel.

Több mint 108 ezer emberre vár nehéz hét: szerdán mindenki megtudja, merre tovább

Szerdán este 8 órakor hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat: idén közel 108 ezren jelentkeztek egyetemekre, főiskolákra. A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények az Oktatási Hivatal (OH) közreműködésével, az OH informatikai algoritmusával határozzák meg, az eredményeket a felsőoktatási intézmények vezetői hagyják jóvá. Egy képzés ponthatárát az adott felsőoktatási intézmény kapacitása mellett a jelentkezők száma és eredménye is befolyásolja.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.