Öt dolog, amit biztos nem tudtál az idei felvételiről

A felvételi nemcsak a ponthatárokról, hanem a statisztikákról, rekordokról és különleges adatokról is szól. Most összegyűjtöttük az idei felvételi öt legérdekesebb ténye.

  • Eduline
pixabay

1. Még mindig több lány jelentkezik a felsőoktatásba, mint fiú. Idén több mint 60 ezer nő és több mint 47 ezer férfi jelentkezett a felvételin.

2. Nem a 18-19 éves korosztály a legaktívabb jelentkező. Idén legnagyobb arányban a 27 évesek és az ennél idősebbek jelentkeztek a felsőoktatásba, összesen 23 554-en. A második legnagyobb jelentkezői csoport a 19 éveseké (22 866 fő, 21 711-en állami ösztöndíjas képzést jelöltek meg).

Itt vannak a legfrissebb statisztikák: ez a korosztály tarolt az idei felvételin

Az Eduline-on minden fontos információt megtaláltok: megmutatjuk, milyen programok közül választhatnak ma azok, akik nem otthon szeretnék várni a 2018-as felvételi ponthatárait, tudósítóink rendszeresen bejelentkeznek a budapesti Pont Ott Partiról, ahol (többek között) felvételizőket kérdeznek arról, milyen szakra felvételiztek, milyen eredményre számítanak, van-e B tervük, ha nem sikerül a felvételi.

3. Idén nyolc szakon jóval alacsonyabbak az előzetes ponthatárok, mint tavaly, ezért 2018-ban valószínűleg magasabb lesz majd az állami ösztöndíjasok száma ezeken a szakokon. Változott például az alkalmazott közgazdaságtan ponthatára, oda 30 ponttal kevesebb kell, mint tavaly, 458 helyett 428-nál húzták meg az előzetes ponthatárokat. 

4. Ez volt a rekord tavaly: a Kaposvári Egyetemen 500 pontra volt szüksége annak, aki állami ösztöndíjasként akarta elvégezni a pénzügy és számvitel szakot. Biztos, hogy idén is számíthatunk hasonló pontszámokra.

5. Ezek pedig az idei év legnépszerűbb egyetemei. A legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemet jelölték meg a 2018-as felvételin, összesen 24 132-en. A második a Debreceni Egyetem, ahová 15 140-en adták be a jelentkezésüket, a dobogó harmadik fokán idén is Szegedi Tudományegyetem áll 13 728 jelentkezővel.

Több mint 108 ezer emberre vár nehéz hét: szerdán mindenki megtudja, merre tovább

Szerdán este 8 órakor hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat: idén közel 108 ezren jelentkeztek egyetemekre, főiskolákra. A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények az Oktatási Hivatal (OH) közreműködésével, az OH informatikai algoritmusával határozzák meg, az eredményeket a felsőoktatási intézmények vezetői hagyják jóvá. Egy képzés ponthatárát az adott felsőoktatási intézmény kapacitása mellett a jelentkezők száma és eredménye is befolyásolja.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.