Milyenek lesznek a 2017-es ponthatárok a legnépszerűbb bölcsészképzéseken?

Bölcsészettudományi alapszakra jelentkeztetek, és kíváncsiak vagytok, milyen ponthatárokra számíthattok? Megmutatjuk, mit lehet már most tudni.

  • Eduline

Jó néhány bölcsészképzésen az idén is központi ponthatárok lesznek - ez azt jelenti, hogy ha ennél kevesebb pontot szereztek, állami ösztöndíjasként nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat. Természetesen önköltséges formában alacsonyabbak is lehetnek a ponthatárok, és az is elképzelhető, hogy - a jelentkezők számának és teljesítményének megfelelően - a központi ponthatárok is változnak még.

Minden, amit a központi ponthatárokról tudni érdemes

Idén is egy sor népszerű szakon állapítottak meg központi ponthatárt. De mit jelent ez a felvételizőknek? Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét egy sor, jellemzően népszerű osztatlan- és alapképzésen állapítottak meg központi ponthatárt. Alapesetben 280 pont alatt senki nem vehető fel felsőoktatási alapképzésre, ám egyes szakokon ennél is több pontot kell szerezni.

Központi ponthatárok 2017 (bölcsészettudomány)

anglisztika: 320

közösségszervezés – kulturális szakirány: 310

közösségszervezés – ifjúsági szakirány: 310

közösségszervezés – humánfejlesztő szakirány: 310

magyar: 310

ókori nyelvek és kultúrák - asszíriológia szakirány: 310

ókori nyelvek és kultúrák - egyiptológia szakirány: 310

ókori nyelvek és kultúrák - klasszika-filológia szakirány: 310

pszichológia: 435

régészet: 340

szabad bölcsészet: 340

történelem: 320

Vannak azonban olyan bölcsészképzések is, amelyeken továbbra sincs központi ponthatár, 2017-ben is a 280-as minimumponthatár lesz érvényes. Vagyis az, aki ennél kevesebb pontot gyűjt össze, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdheti meg tanulmányait.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy 280 ponttal biztosan be lehet majd kerülni ezekre a szakokra - a végleges ponthatárokat az adott intézményben, az adott szakon érvényes kapacitásszám, a jelentkezők száma és pontszáma határozza meg.

Érdemes megnézni, milyenek voltak a tavalyi ponthatárok - ezeket itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna