Milyenek lesznek a 2017-es ponthatárok a legnépszerűbb bölcsészképzéseken?

Bölcsészettudományi alapszakra jelentkeztetek, és kíváncsiak vagytok, milyen ponthatárokra számíthattok? Megmutatjuk, mit lehet már most tudni.

  • Eduline

Jó néhány bölcsészképzésen az idén is központi ponthatárok lesznek - ez azt jelenti, hogy ha ennél kevesebb pontot szereztek, állami ösztöndíjasként nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat. Természetesen önköltséges formában alacsonyabbak is lehetnek a ponthatárok, és az is elképzelhető, hogy - a jelentkezők számának és teljesítményének megfelelően - a központi ponthatárok is változnak még.

Minden, amit a központi ponthatárokról tudni érdemes

Idén is egy sor népszerű szakon állapítottak meg központi ponthatárt. De mit jelent ez a felvételizőknek? Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét egy sor, jellemzően népszerű osztatlan- és alapképzésen állapítottak meg központi ponthatárt. Alapesetben 280 pont alatt senki nem vehető fel felsőoktatási alapképzésre, ám egyes szakokon ennél is több pontot kell szerezni.

Központi ponthatárok 2017 (bölcsészettudomány)

anglisztika: 320

közösségszervezés – kulturális szakirány: 310

közösségszervezés – ifjúsági szakirány: 310

közösségszervezés – humánfejlesztő szakirány: 310

magyar: 310

ókori nyelvek és kultúrák - asszíriológia szakirány: 310

ókori nyelvek és kultúrák - egyiptológia szakirány: 310

ókori nyelvek és kultúrák - klasszika-filológia szakirány: 310

pszichológia: 435

régészet: 340

szabad bölcsészet: 340

történelem: 320

Vannak azonban olyan bölcsészképzések is, amelyeken továbbra sincs központi ponthatár, 2017-ben is a 280-as minimumponthatár lesz érvényes. Vagyis az, aki ennél kevesebb pontot gyűjt össze, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdheti meg tanulmányait.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy 280 ponttal biztosan be lehet majd kerülni ezekre a szakokra - a végleges ponthatárokat az adott intézményben, az adott szakon érvényes kapacitásszám, a jelentkezők száma és pontszáma határozza meg.

Érdemes megnézni, milyenek voltak a tavalyi ponthatárok - ezeket itt találjátok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.