Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Bölcsészettudományi alapszakra jelentkeztetek, és kíváncsiak vagytok, milyen ponthatárokra számíthattok? Megmutatjuk, mit lehet már most tudni.
Jó néhány bölcsészképzésen az idén is központi ponthatárok lesznek - ez azt jelenti, hogy ha ennél kevesebb pontot szereztek, állami ösztöndíjasként nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat. Természetesen önköltséges formában alacsonyabbak is lehetnek a ponthatárok, és az is elképzelhető, hogy - a jelentkezők számának és teljesítményének megfelelően - a központi ponthatárok is változnak még.
Minden, amit a központi ponthatárokról tudni érdemes
Idén is egy sor népszerű szakon állapítottak meg központi ponthatárt. De mit jelent ez a felvételizőknek? Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét egy sor, jellemzően népszerű osztatlan- és alapképzésen állapítottak meg központi ponthatárt. Alapesetben 280 pont alatt senki nem vehető fel felsőoktatási alapképzésre, ám egyes szakokon ennél is több pontot kell szerezni.
Központi ponthatárok 2017 (bölcsészettudomány)
anglisztika: 320
közösségszervezés – kulturális szakirány: 310
közösségszervezés – ifjúsági szakirány: 310
közösségszervezés – humánfejlesztő szakirány: 310
magyar: 310
ókori nyelvek és kultúrák - asszíriológia szakirány: 310
ókori nyelvek és kultúrák - egyiptológia szakirány: 310
ókori nyelvek és kultúrák - klasszika-filológia szakirány: 310
pszichológia: 435
régészet: 340
szabad bölcsészet: 340
történelem: 320
Vannak azonban olyan bölcsészképzések is, amelyeken továbbra sincs központi ponthatár, 2017-ben is a 280-as minimumponthatár lesz érvényes. Vagyis az, aki ennél kevesebb pontot gyűjt össze, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdheti meg tanulmányait.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy 280 ponttal biztosan be lehet majd kerülni ezekre a szakokra - a végleges ponthatárokat az adott intézményben, az adott szakon érvényes kapacitásszám, a jelentkezők száma és pontszáma határozza meg.
Érdemes megnézni, milyenek voltak a tavalyi ponthatárok - ezeket itt találjátok.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.