"Voltak szívatós feladatok" - diákok az idei biológiaérettségiről

Az embertanhoz kevés feladat kapcsolódott, a fotószintézisről és az erjedési folymatokról azonban több kérdést is kaptak a diákok az idei középszintű biológiaérettségin, amely az eduline-nak nyilatkozó vizsgázók szerint könnyű volt. Az emelt szintű feladatsorban ugyanakkor voltak "szívatós feladatok": biokémiai és sejtbiológiai feladatok nehezítették a vizsgázók dolgát.

  • Eduline
Stiller Ákos

"Nem kaptunk nehéz feladatokat, egyedül a fotoszintézishez és az erjedéshez kapcsolódó kérdések voltak nehezebbek" - mondta Renner Timi, a Közgazdasági Politechnikum végzőse, aki szerint az idő is bőven elegendő volt a középszintű feladatok megoldására. A diákot leginkább a harmadik kérdés izzasztotta meg, ahol különböző témakörhöz kötődő kifejezéseket kellett folyamatokkal párosítani, az azonban meglepte, hogy embertanból kevés feladatot kaptak.

A középszintű bioszérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű bioszérettségi hivatalos megoldása

Itt van a középszintű bioszérettségi nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldása.

Renner Timi a háztartási praktikákhoz kapcsolódó feladatok megoldását élvezte a leginkább. Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a középszintű biológiaérettségin többek közt azt is ki kellett fejteniük a diákoknak, miért érdemes a hús mindkét oldalát megpirítani sütés előtt, miért jó hasmenésre az orvosi szén, illetve miért kell tejfölt tenni a házi tejbe. Emellett az influenzáról, a kovászról, ökológiai kölcsönhatásokról és genetikáról is kaptak kérdéseket.

A pszichológia szakra készülő érettségiző szerint a vele együtt vizsgázók is könnyűnek találták a feladatokat, a fotoszintézishez kapcsolódó kérdések azonban őket is megizzasztották.

Biokémiai feladatok fogtak ki az emelt szinten vizsgázókon

"Voltak szívatós feladatok" - mondta az eduline-nak Kerekes Zsombor az emelt szintű érettségiről. A Semmelweis Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium érettségizője szerint az előző évekhez képest jóval nehezebb dolguk volt, a feladatsorban ugyanis elég sok volt a biokémiai kérdés. Állattanból kevés példát kaptak, a sejtbiológiai feladatok közül pedig az okozott számára nehézséget, amelynél ki kellett számolni, hogy percenként hány köbcentiméter vér megy át a vesén.

"Sok ábrát kaptunk, ezek közül néhányat meglehetősen nehéz volt értelmezni. Az a feladat pedig, ahol le kellett mérni, évente hány kilométerrel csökkent a gleccser hossza, egyenesen meglepő volt" - mondta Kerekes Zsombor, aki szerint ugyanakkor az esszéfeladatokat könnyen ki lehetett dolgozni.

Az idei emelt szintű vizsga nem okozott különösebb nehézséget Tóth Gergőnek, a Pécsi Tudományegyetem Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola érettségizőjének. "Aki sokat készült rá, meg tudta oldani a feladatokat, a négy óra pedig bőven elegendő volt. A sejtbiológiával kapcsolatos kérdések nehezebben mentek, szerintem országos szinten is itt bukják majd a legtöbb pontot az emelt szinten érettségizők" - fejtette ki Tóth Gergő, akinek az esszéfeladat nem okozott különösebb gondot. "Én a populációról írtam, számítottam is rá, hogy lesz egy ezzel kapcsolatos kérdés" - mondta.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu