Hány pont kell a ketteshez az angol- és a németérettségin?

Milyenek a pontozás szabályai a közép- és az emelt szintű idegen nyelvi érettségin? Utánajártunk.

  • Eduline

Hány pontot lehet szerezni az írásbelin és a szóbelin?

A középszintű írásbelin maximum 117 pontot szerezhettek, a szóbelin legfeljebb 33 pontot. Az emelt szintű írásbelin 120, a szóbelin 30 a maximális pontszám.

Hány pontot érnek a középszintű írásbeli részei?

Az olvasott szöveg értését mérő részre maximum 33 pontot kaphattok, a nyelvhelyességi feladatsor megoldásával 18, a hallott szöveg értését ellenőrző résszel 33, az íráskészséggel szintén 33 pontot szerezhettek.

Shutterstock

Hány pontot kell szerezni a ketteshez?

Középszinten az írásbeli és a szóbeli vizsgarészben külön-külön meg kell szerezni a maximális pontszámnak legalább a 12 százalékát.

Mi a helyzet az emelt szinttel?

Az emelt szintű idegen nyelvi érettségin mindegyik írásbeli részre - olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség - maximum 30-30 pontot lehet szerezni, tehát összesen 120-at.

Hány pontot kell szerezni a ketteshez emelt szinten?

Nehezítés a középszinthez képest, hogy a ketteshez az írásbeli mindegyik részében külön-külön is meg kell szerezni a maximális pontszám legalább 12 százalékát. És persze a szóbelin is.

További részleteket az Oktatási Hivatal tájékoztatójában találtok.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat vagy csatlakozzatok az érettségizők Facebook-közösségéhez. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.