Az angol anyanyelvű tanárt is meglepte a feladat

Összességében elmondható, hogy elég nehéz volt a középszintű angolérettségi, mindenképpen a B1-es szint felett volt. A szövegalkotási rész első feladatán az angol anyanyelvű kollégánk elcsodálkozott, nem értette, mit várnak el – mondta az eduline-nak Tornóczi Ágnes, az Euro Nyelvvizsga Központ vizsgafejlesztője és vizsgáztatója.

  • Eduline
pixabay.com

Ahogy azt az eduline először megírta, a szövegalkotási feladatrészben jelentkezni kellett egy angliai autósiskola hirdetésére, egy vezetői tanfolyamra – ezen csodálkozott az angliai nyelvtanár, ugyanis Angliában egyáltalán nincs ilyen.

„Ott nincsen szervezett vezetői tanfolyam, bárhogy megtanulhatnak vezetni, majd elmennek vizsgázni. Ez egy kulturális különbözőség, a feladat így egyáltalán nem felelt meg az angol viszonyoknak. Ettől függetlenül megoldható volt a feladat, valószínűleg a diákok ezen nem akadtak fenn” – mondta Tornóczi Ágnes.

Hozzátette azt is, hogy a fogalmazási rész elég komplex volt, hiszen először a diákoknak meg kellett érteniük egy szöveget, csak azután kezdhették el az írást.

A középszintű angolérettségi hivatalos megoldása.

Az emelt szintű angolérettségi hivatalos megoldása.

Az olvasott szöveg értéséről itt olvashattok.

A nyelvhelyességi feladatokat itt találjátok.

A szövegalkotási kérdések pedig itt vannak.

Az Euro Nyelvvizsga Központ vizsgáztatói szerint az első rész második feladata volt kissé problémás, szerintük egyáltalán nem szerencsés egy érettségibe az igaz/hamis/nincs információ feladattípust betenni.

„Két pont volt, ahol még mi is gondolkodtunk, mi lenne a megfelelő. Tavaly is volt ilyen kérdés, akkor is problémás volt. Úgy érezzük, ez nehezebb, mint egy alapfokú nyelvvizsga, inkább a B1-es szint felett volt a szint” – mondta Tornóczi Ágnes.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.