Öt dolog, amit biztosan nem tudtál a 2018-as érettségiről

Hányan érettségiznek a következő hetekben, és hányan választották a nehezebb - egyben több felvételi pontot érő - vizsgát? Összesen hány feladatsor érkezik meg péntektől a középiskolákba? Minden, amit tudni szerettetek volna a 2018-as érettségi szezonról.

  • Eduline

Hányan érettségiznek idén?

Összesen 73 400 végzős középiskolás érettségizik idén májusban. Rajtuk kívül - közölte az Oktatási Hivatal - 37 300-an tesznek majd legalább egy tárgyból valamilyen típusú érettségi vizsgát (például előrehozott vagy pótló, ismétlő, szintemelő vizsgát).

Túry Gergely

Még mindig kevés az emelt szintű vizsga

Az érettségizők összesen 401 400 vizsgát teljesítenek: mintegy 40 900-at emelt, 360 500-at pedig középszinten.

Ilyen lesz a 2018-as tavaszi érettségi: íme, a teljes vizsganaptár

Néhány nap múlva kezdődik az érettségi szezon, itt találjátok az írásbeli vizsgák időpontját. Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

Hány tárgyból lesz érettségi? 

Ebben a vizsgaidőszakban – az idegen nyelven teljesítendő vizsgatárgyakat külön számolva – 173 tárgyból tesznek középszintű, 94-ből emelt szintű érettségit. Emelt szintű érettségit csak azokból a tárgyakból lehet tenni, amelyeket a felsőoktatási felvételin érettségi pontot adó tárgyként figyelembe vesznek.

Hányan tesznek előrehozott érettségit?

Ebben a vizsgaidőszakban rendes, előrehozott, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító vizsgára jelentkezhettek az érettségizők. Rendes vizsgából lesz a legtöbb: az érettségizők 352 900 ilyen vizsgát tesznek majd le (az összes vizsga 87,9%-a). A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok 25 000 előrehozott vizsgára készülhetnek (a vizsgák 6,2%-a).

Hányan futnak neki újra az érettséginek?

A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők közel 12 400 ismétlő vagy kiegészítő érettségi vizsgára jelentkeztek (a vizsgák 3,1%-a). A szintemelő vizsgák száma 7 600 (a vizsgák 1,9%-a): ezt a vizsgafajtát azok választották, akik az adott tárgyból már rendelkeznek középszintű vizsgaeredménnyel, és most magasabb szinten is megmérettetik magukat.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.