Rossz hír sok felvételizőnek: aki ezen a vizsgán nem megy át, bukja a felvételit

Milyen szerepe van az alkalmassági vizsgának az egyetemi-főiskolai felvételin, és mi történik akkor, ha valaki nem megy el a vizsgára? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
pixabay.com

Ahogy korábban már írtunk róla, több alap- és osztatlan képzésen is előírták az alkalmassági vizsgát.

Az alkalmassági vizsgán nem pontszámmal, hanem „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítéssel értékelik a teljesítményeteket. Fontos tudni, hogy aki az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma 0, tehát az adott szakra nem kerülhet be.

Ilyenek lesznek a minimumponthatárok a 2018-as felvételin

Változnak-e 2018-ban a felvételi minimumponthatárai? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Újra szeretnék felvételizni, de 300-nál kevesebb pontom van. Emelkedett a minimumponthatár? Vagy maradt a tavalyi? 2018-ban marad a 2017-es minimumponthatár: - alap- és osztatlan szakon 280 pont - felsőoktatási szakképzésen 240 pont- mesterképzésen 50 pont Ha ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

„27 év civil szervezeti munkáját ismerte el most a kormány” – L. Ritók Nóra is állami kitüntetést kapott

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány alapítóját, aki korábban maga is visszaadta állami kitüntetését. Most viszont a díjazottak névsorát látva úgy érzi, „helyére kerülnek itt is a dolgok”, az elismerést pedig az Igazgyöngy Alapítvány 27 éves civil munkája fontos mérföldkövének tartja.