A hét hírei: a 2014-es felvételitől a tanári fizetésekig

Utánajártunk, mi vár a tanárokra és tanítókra 2014-ben, útmutatót készítettünk az e-felvételi használatához, kiszámoltuk, mennyivel keresnek többet a pedagógusok februártól. Íme, a hét hírei és cikkei.

  • Eduline

Mi vár a tanárokra 2014-ben?

Pedagóguskar, tanfelügyelet, minősítő eljárás és portfólió, emelkedő alapbér - összegyűjtöttük, milyen változásokra számíthatnak a pedagógusok 2014-ben. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Mi változik a közoktatásban?

Változnak az érettségi és a felvételi szabályai, egészségesebbek lesznek az ételek az iskolai menzán, és olcsóbb lesz a budapesti diákbérlet. Részletes összefoglalónkat itt találjátok.

Túry Gergely

Ennyit kell fizetni a legdrágább egyetemi szakokért

Egymillió forintnál is többe kerül egy szemeszter 2014 legdrágább felsőoktatási képzésén, de azoknak is több mint 800-900 ezer forintot kell fizetniük, akik önköltséges fogorvosi vagy gyógyszerészeti szakra jelentkeznek. Íme, a dobogósok.

Emelkedik a tanárok fizetése

Az év elejétől az eddigi 98 ezer forintról 101.500 forintra emelkedett a minimálbér összege, amely a pedagógus-bértábla illetményalapját is biztosítja. Ez átlagosan 8-9 ezer forintos pluszt jelent a tanároknak és a tanítóknak. A változással egy egyetemi végzettségű, kezdő tanár fizetése 169.442 forintról 175.494 forintra változik. További részletek itt.

A 2014-es érettségi emelt szintű tételei

Közzétette a 2014-es tavaszi érettségi nyilvános anyagait az Oktatási Hivatal - itt találjátok az emelt szintű szóbeli vizsgák tételcímeit és témaköreit.

Így kell kitölteni az elektronikus jelentkezési lapot

Február 15-ig jelentkezhettek a 2014 szeptemberében induló képzésekre: mivel a nyomtatott jelentkezési lapot már csak a minisztérium és az Educatio ügyfélszolgálatán lehet beszerezni, érdemes az e-felvételit használni. Ehhez adunk részletes útmutatót.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde