Változtak az érettségi szabályai: több ezren járnak rosszul

A 2014. október-novemberi érettségi időszakban már csak szintemelő vizsgára mehetnek azok, akik még nem fejezték be a középiskolai tanulmányaikat. Előrehozott érettségit ráadásul 2014-től csak informatikából, élő idegen nyelvekből és latinból lehet tenni. A döntéssel több ezer diák jár rosszul.

  • Eduline
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Szeptember 5-ig lehet jelentkezni az őszi érettségire: a legnépszerűbb vizsgatípus tavaly az előrehozott érettségi volt, idén azonban jóval kevesebben vizsgázhatnak. 2014-től ugyanis csak a május-júniusi vizsgaidőszakban lehet előrehozott érettségit tenni, és akkor is csak informatikából, élő idegen nyelvből és latinból.

Az egyetlen kivétel a szintemelő vizsga: ha valaki korábban már érettségizett középszinten az adott tárgyból, az október-novemberi időszakban is jelentkezhet. Részletes összefoglalónkat az őszi érettségiről itt találjátok.

Előrehozott érettségit a középiskolai tanulmányok befejezését megelőző első vagy második tanévben - tehát legkorábban a 10. osztálytól - lehet tenni, ha a tantárgyi követelményeket a diák teljesítette. Amíg lehetett, sokan kihasználták a lehetőséget, hogy a középiskolai első évfolyamain oktatott tárgyakból - például fizikából vagy biológiából - még friss tudással vizsgázhattak.

Az előrehozott érettségit 2005-ben vezették be, már akkor is négyezren tettek ilyen vizsgát. 2008-ban 46 ezren, 2010 májusában pedig 53 ezren választották az előrehozott érettségit. 2011-ben 40 ezren, 2012-ben pedig 38 ezren vizsgáztak a középiskolai tanulmányaik befejezése előtt. A 2013-as őszi érettségi időszakban - amikor utoljára lehetett minden tárgyból vizsgázni - 11 300-an tettek előrehozott vizsgát, ez az összes érettségi 49 százaléka volt.

Bár szintemelő vizsgát mindkét vizsgaidőszakban lehet tenni, ismétlő vizsgára egyáltalán nincs lehetőség, sem a tavaszi, sem az őszi érettségin. Így, ha egy vizsgázó korábban eredményes középszintű, előrehozott vizsgát tett, az érettségi bizonyítvány megszerzése nem javíthat a korábban elért eredményén. Ha nem sikerült az előrehozott érettségi, pótló vagy javító vizsgát is csak a rendes érettségi időszakában tehetnek a diákok - tehát akkor, amikor a többi tárgyból is érettségiznek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu