A 2014. október-novemberi érettségi időszakban már csak szintemelő vizsgára mehetnek azok, akik még nem fejezték be a középiskolai tanulmányaikat. Előrehozott érettségit ráadásul 2014-től csak informatikából, élő idegen nyelvekből és latinból lehet tenni. A döntéssel több ezer diák jár rosszul.
Szeptember 5-ig lehet jelentkezni az őszi érettségire: a legnépszerűbb vizsgatípus tavaly az előrehozott érettségi volt, idén azonban jóval kevesebben vizsgázhatnak. 2014-től ugyanis csak a május-júniusi vizsgaidőszakban lehet előrehozott érettségit tenni, és akkor is csak informatikából, élő idegen nyelvből és latinból.
Az egyetlen kivétel a szintemelő vizsga: ha valaki korábban már érettségizett középszinten az adott tárgyból, az október-novemberi időszakban is jelentkezhet. Részletes összefoglalónkat az őszi érettségiről itt találjátok.
Előrehozott érettségit a középiskolai tanulmányok befejezését megelőző első vagy második tanévben - tehát legkorábban a 10. osztálytól - lehet tenni, ha a tantárgyi követelményeket a diák teljesítette. Amíg lehetett, sokan kihasználták a lehetőséget, hogy a középiskolai első évfolyamain oktatott tárgyakból - például fizikából vagy biológiából - még friss tudással vizsgázhattak.
Az előrehozott érettségit 2005-ben vezették be, már akkor is négyezren tettek ilyen vizsgát. 2008-ban 46 ezren, 2010 májusában pedig 53 ezren választották az előrehozott érettségit. 2011-ben 40 ezren, 2012-ben pedig 38 ezren vizsgáztak a középiskolai tanulmányaik befejezése előtt. A 2013-as őszi érettségi időszakban - amikor utoljára lehetett minden tárgyból vizsgázni - 11 300-an tettek előrehozott vizsgát, ez az összes érettségi 49 százaléka volt.
Bár szintemelő vizsgát mindkét vizsgaidőszakban lehet tenni, ismétlő vizsgára egyáltalán nincs lehetőség, sem a tavaszi, sem az őszi érettségin. Így, ha egy vizsgázó korábban eredményes középszintű, előrehozott vizsgát tett, az érettségi bizonyítvány megszerzése nem javíthat a korábban elért eredményén. Ha nem sikerült az előrehozott érettségi, pótló vagy javító vizsgát is csak a rendes érettségi időszakában tehetnek a diákok - tehát akkor, amikor a többi tárgyból is érettségiznek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
