Változtak az érettségi szabályai: több ezren járnak rosszul

A 2014. október-novemberi érettségi időszakban már csak szintemelő vizsgára mehetnek azok, akik még nem fejezték be a középiskolai tanulmányaikat. Előrehozott érettségit ráadásul 2014-től csak informatikából, élő idegen nyelvekből és latinból lehet tenni. A döntéssel több ezer diák jár rosszul.

  • Eduline
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Szeptember 5-ig lehet jelentkezni az őszi érettségire: a legnépszerűbb vizsgatípus tavaly az előrehozott érettségi volt, idén azonban jóval kevesebben vizsgázhatnak. 2014-től ugyanis csak a május-júniusi vizsgaidőszakban lehet előrehozott érettségit tenni, és akkor is csak informatikából, élő idegen nyelvből és latinból.

Az egyetlen kivétel a szintemelő vizsga: ha valaki korábban már érettségizett középszinten az adott tárgyból, az október-novemberi időszakban is jelentkezhet. Részletes összefoglalónkat az őszi érettségiről itt találjátok.

Előrehozott érettségit a középiskolai tanulmányok befejezését megelőző első vagy második tanévben - tehát legkorábban a 10. osztálytól - lehet tenni, ha a tantárgyi követelményeket a diák teljesítette. Amíg lehetett, sokan kihasználták a lehetőséget, hogy a középiskolai első évfolyamain oktatott tárgyakból - például fizikából vagy biológiából - még friss tudással vizsgázhattak.

Az előrehozott érettségit 2005-ben vezették be, már akkor is négyezren tettek ilyen vizsgát. 2008-ban 46 ezren, 2010 májusában pedig 53 ezren választották az előrehozott érettségit. 2011-ben 40 ezren, 2012-ben pedig 38 ezren vizsgáztak a középiskolai tanulmányaik befejezése előtt. A 2013-as őszi érettségi időszakban - amikor utoljára lehetett minden tárgyból vizsgázni - 11 300-an tettek előrehozott vizsgát, ez az összes érettségi 49 százaléka volt.

Bár szintemelő vizsgát mindkét vizsgaidőszakban lehet tenni, ismétlő vizsgára egyáltalán nincs lehetőség, sem a tavaszi, sem az őszi érettségin. Így, ha egy vizsgázó korábban eredményes középszintű, előrehozott vizsgát tett, az érettségi bizonyítvány megszerzése nem javíthat a korábban elért eredményén. Ha nem sikerült az előrehozott érettségi, pótló vagy javító vizsgát is csak a rendes érettségi időszakában tehetnek a diákok - tehát akkor, amikor a többi tárgyból is érettségiznek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.