A 2014. október-novemberi érettségi időszakban már csak szintemelő vizsgára mehetnek azok, akik még nem fejezték be a középiskolai tanulmányaikat. Előrehozott érettségit ráadásul 2014-től csak informatikából, élő idegen nyelvekből és latinból lehet tenni. A döntéssel több ezer diák jár rosszul.
Szeptember 5-ig lehet jelentkezni az őszi érettségire: a legnépszerűbb vizsgatípus tavaly az előrehozott érettségi volt, idén azonban jóval kevesebben vizsgázhatnak. 2014-től ugyanis csak a május-júniusi vizsgaidőszakban lehet előrehozott érettségit tenni, és akkor is csak informatikából, élő idegen nyelvből és latinból.
Az egyetlen kivétel a szintemelő vizsga: ha valaki korábban már érettségizett középszinten az adott tárgyból, az október-novemberi időszakban is jelentkezhet. Részletes összefoglalónkat az őszi érettségiről itt találjátok.
Előrehozott érettségit a középiskolai tanulmányok befejezését megelőző első vagy második tanévben - tehát legkorábban a 10. osztálytól - lehet tenni, ha a tantárgyi követelményeket a diák teljesítette. Amíg lehetett, sokan kihasználták a lehetőséget, hogy a középiskolai első évfolyamain oktatott tárgyakból - például fizikából vagy biológiából - még friss tudással vizsgázhattak.
Az előrehozott érettségit 2005-ben vezették be, már akkor is négyezren tettek ilyen vizsgát. 2008-ban 46 ezren, 2010 májusában pedig 53 ezren választották az előrehozott érettségit. 2011-ben 40 ezren, 2012-ben pedig 38 ezren vizsgáztak a középiskolai tanulmányaik befejezése előtt. A 2013-as őszi érettségi időszakban - amikor utoljára lehetett minden tárgyból vizsgázni - 11 300-an tettek előrehozott vizsgát, ez az összes érettségi 49 százaléka volt.
Bár szintemelő vizsgát mindkét vizsgaidőszakban lehet tenni, ismétlő vizsgára egyáltalán nincs lehetőség, sem a tavaszi, sem az őszi érettségin. Így, ha egy vizsgázó korábban eredményes középszintű, előrehozott vizsgát tett, az érettségi bizonyítvány megszerzése nem javíthat a korábban elért eredményén. Ha nem sikerült az előrehozott érettségi, pótló vagy javító vizsgát is csak a rendes érettségi időszakában tehetnek a diákok - tehát akkor, amikor a többi tárgyból is érettségiznek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
