Újabb pályázat: ösztöndíjat kaphatnak a salgótarjáni diákok

Ösztöndíjat alapított Salgótarján önkormányzata a tehetséges helyi diákok felsőfokú tanulmányainak támogatására.

  • MTI
MTI Fotó: Marjai János

Ösztöndíjat alapított Salgótarján önkormányzata a tehetséges helyi diákok felsőfokú tanulmányainak támogatására. Azokat, akik vállalják, hogy felsőfokú tanulmányaik befejezése után salgótarjáni székhelyű vagy telephelyű munkáltatónál dolgoznak, az önkormányzat havi ötvenezer forinttal segíti.

Azok pályázhatnak, akiknek salgótarjáni lakóhelyük van, gondviselőjük, szüleik szintén ott laknak, salgótarjáni székhelyű középfokú köznevelési intézményben érettségiztek, beiratkoztak valamely államilag elismert felsőoktatási intézmény főiskolai vagy egyetemi szintű, államilag finanszírozott alapképzésének nappali tagozatára, és vállalják, hogy felsőfokú végzettségét igazoló oklevelének megszerzése után salgótarjáni székhelyű vagy telephelyű munkáltatónál helyezkednek el.

A polgármester az MTI-vel közölte: az ösztöndíjat elnyerő pályázó, az önkormányzat és a leendő munkáltató háromoldalú támogatási szerződést köt. Ha a munkáltató később elállna a szerződéstől, akkor az önkormányzattal szemben lesz kötelezettsége, ha viszont a hallgató változtat a szándékán, akkor neki kell visszafizetnie a támogatási összeget.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.