Hogyan választ szakot és egyetemet egy magyar diák, ha nem itthon, hanem Nagy-Britanniában tanul tovább? Milyen információkat lehet beszerezni az UCAS-kiállításokon, érdemes-e egyedül nekivágni a felvételi procedúrának? És mennyibe kerül egy tanév valamelyik angliai egyetemen? Miskolczi Zsófiával, a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium tizenegyedikes diákjával beszélgettünk.
Június végén részt vettél az egyik UCAS-kiállításon, amely nagyjából az itthoni Educatio-kiállításnak felel meg. Miért fontolgatod a külföldi továbbtanulást?
Egyrészt azért, mert jónak tartom a brit oktatási rendszert, másrészt ha külföldön tanulok, olyan nyelvtudást szerzek, amelyet használni tudok a későbbiekben is. A brit egyetemek multikulturálisak, nagyon sok országból érkeznek hallgatók, és mivel engem nagyon érdekelnek más nemzetek, ez jó lehetőség lenne arra, hogy a világ minden tájáról szerezzek ismerősöket, megismerhessem a kultúrájukat.
Segített ez a rendezvény a szak- és egyetemválasztásban?
Rengeteg információt kaptam a felvételiről, a képzésekről és más dolgokról is. Kint rengeteg képzést indítanak, nagyon sokféleképpen lehet kombinálni a különböző kurzusokat, úgyhogy nem könnyű megtalálni a leginkább megfelelőt. Engem a biológia és a kémia érdekel, amit mostanában néztem, az az immunológia és a genetika szak volt. Magyarországon ilyen alapképzés például nincs, kint viszont van. Ráadásul aki genetikát akar tanulni, sokféle kombináció közül választhat, például hozzávehet egy nyelvet, de van integrált mesterképzés is genetikából. Rengeteg lehetőség van, még nem döntöttem. Magyar egyetemre is beadom a jelentkezésemet - biztos, ami biztos -, de ha bekerülnék egy brit egyetemre, nagyon szívesen tanulnék kint.
Van olyan intézmény, amely nagyon meggyőző volt?
Néhány skóciai egyetem nagyon megtetszett, például az edinburgh-i, de van egy leeds-i egyetem is, ami nagyon tetszik.
Mielőtt jelentkeztél az Euroexam go2uni programjára, amellyel kijutottál az UCAS-kiállításra, mennyire voltak alapos ismereteid a külföldi továbbtanulásról?
Nem sokat tudtam róla, inkább részinformációim voltak. Például tudtam, hogy milyen felületenkell jelentkezni, vagy hogy írni kell egy personal statementet, de azzal nem voltam tisztában, mennyire fontos része ez a felvételinek. Ez egy kicsit meg is rémített, hiszen nagyon át kell gondolnom, mit írok magamról.
Szereztél olyan új információt vagy tapasztalatot a kiállításon, amire nem számítottál?
A go2uni program keretében nagyon sok információt kaptam, így az előadásokon (az UCAS-kiállításokon az egyetemi standok mellett előadásokon is szerezhetnek információkat a leendő felvételizők - a szerk.) hallottak nem leptek meg. A legpozitívabb élmény az egyetemek standjainál ért: mindenhol nagyon segítőkészek voltak, mindenféle információval és elláttak, mindenhol nagyon segítőkészek voltak, mindenféle információval megpróbáltak ellátni. Amint meghallották, hogy Magyarországon élek, kikeresték, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnem, milyen szabályok vonatkoznak rám.
Voltak nyelvi nehézségeid?
Középfokú nyelvvizsgám van, ezzel a nyelvtudással elboldogultam a kiállításon, nem volt komolyabb problémám, szerintem ez elegendő ahhoz, hogy valaki minden információt beszerezzen egy UCAS-kiállításon. Az már más kérdés, hogy az egyetemen, a tanuláshoz elegendő lesz-e a középfok.
Tudod már, hogy évente mekkora kiadást jelentene az, ha valamelyik brit egyetemen tanulnál?
Valamilyen szinten igen. A kiadások egyik része maga a tandíj, ez Angliban maximum 9250 font lehet évente, viszont európai uniós országból érkezve igényelhetek diákhitelt, amely fedezi a tandíjat - ha ez a lehetőség nem lenne, elég komplikált lenne megoldani a kinti továbbtanulást. A törlesztési feltételek barátiak, csak akkor kell elkezdeni a hitel visszafizetését, ha valakinek a bére eléri az évi 21 ezer fontot. A skót egyetemeken más a helyzet, ott az állam kifizeti a tandíjat, tehát ott csak a megélhetési költségekkel kell számolni - ami szintén nem kis összeg, de szerintem megoldható. Több angliai egyetem standjánál is megkérdeztem, szerintük mekkora kiadással kell számolni, lehet-e az egyetem mellett dolgozni. Azt a választ kaptam, hogy ennek nincs akadálya, egy részidős munkával pedig nagyjából fedezni lehet a lakhatás költségeit, az élelmiszereket, a mindennapi kiadásokat.
Megvan, hová kell elmenned, hogy mindent (de tényleg mindent) megtudj az angliai egyetemekről
Ha terveid között az szerepel, hogy Angliában tanulnál tovább, hasznos lehet, ha elmész egy kinti workshopra, ami az itthoni Educatio kiállításhoz hasonló rendezvény. Egy ilyen eseményre látogatott el az egyetemi jelentkezés előtt Zsigmond, aki nemcsak információkat szerzett, hanem az ottani campus-élmény is hatást gyakorolt rá. Tapasztalatairól az eduline-nak is beszámolt.
Ösztöndíjlehetőségek is vannak?
Minden egyetemen vannak különböző ösztöndíjak, ezek egy részére külföldi hallgatók is pályázhatnak, az UCAS-kiállításon az is kiderült, hogy a sportolókat kiemelten támogatják, ők akár teljes tandíjmentességet is kaphatnak.
A legtöbb brit egyetemre január közepéig lehet jelentkezni, vagyis kicsit több mint hat hónapod van a szükséges dokumentumok, például a már említett personal statement megírására. Egyedül vágsz neki a felvételi procedúrának?
Még nem döntöttem el, de úgy érzem, valamilyen segítségre szükségem lesz.
(Az Euroexam brit egyetemi felkészülést támogató go2uni programjáról itt olvashatsz.)
Ez a kulcs a sikeres angliai egyetemi felvételihez: milyen a meggyőző personal statement?
Personal statement - a kifejezés ismerős lehet azok számára, akik valamelyik angol egyetemen szeretnének továbbtanulni. A brit felvételi folyamat alapelemének megírása nem könnyű feladat, de az Euroexam szakértőinek tanácsaival meggyőző personal statementet készíthettek. Cikksorozatunk előző részeiben már olvashattatok arról, hogy a brit egyetemi felvételi másfél-két éves folyamat, egymásba fonódó, egymásra épülő tevékenységekkel, szigorú határidőkkel.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
