A négy leggyakoribb tévhit az egyetemi felvételiről

Július 10-ig lehet módosítani a felvételin megjelölt szakok sorrendjén, illetve eddig lehet pótolni a hiányzó dokumentumokat is. A ponthatárokat július 24-én húzzák. Összegyűjtöttük a leggyakoribb tévhiteket a felvételiről.

  • Eduline
Fazekas István

260 ponttal is be lehet kerülni

az egyetemre

Igaz, hogy a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, állami ösztöndíjas és önköltséges képzéseken is 260 pont (a felsőoktatási szakképzéseken 220), a végső ponthatár azonban a jelentkezők és a férőhelyek számától függ. A ponthatár annak a felvételizőnek a pontszáma lesz, aki utolsóként fér bele az intézmény által meghatározott kapacitásba. Tizenhat népszerű szakon idén is magas, központi ponthatárt húztak: erről itt olvashattok.

A fizetős szakokon mindig sokkal

alacsonyabb a ponthatár

Nem feltétlenül: ha magas pontszámú jelentkezők jelölik meg a fizetős képzést, a végső ponthatár is ehhez igazodik majd. Ugyanez a helyzet a népszerű, de csak fizetős formában induló szakokon is.

Fontos: ha állami ösztöndíjas és önköltséges formában is indul a képzés, de elsősorban ösztöndíjas helyre pályáztok, akkor se soroljátok előrébb a fizetős képzést a jelentkezési lapon, ha úgy érzitek, esélyetek sincs bekerülni támogatott helyre.

Inkább törlöm a szakot, úgyis csak emelt szintű

érettségivel lehet bekerülni

Tényleg vannak olyan szakok, amelyeken kötelező egy vagy két emelt szintű érettségi – ezeket itt találjátok –, a többi szakon viszont nyelvvizsgával vagy más jogcímen járó pluszpontokkal is be lehet kerülni. A jelentkezési lapon megjelölt szakot csak akkor töröljétek, ha egyáltalán nem akartok ott tanulni.

Nem baj, ha most nem jutok be ösztöndíjas helyre, úgyis ott van a pótfelvételi

A pótfelvételin szinte csak önköltséges szakokat indítanak, így ha nem akartok fizetni, és alapszakra pályáztok, a 2015-ös felvételiig mindenképpen várnotok kell.

A 2014-es felvételiről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok. A pontszámítási szabályokról itt olvashattok, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.