A négy leggyakoribb tévhit az egyetemi felvételiről

Július 10-ig lehet módosítani a felvételin megjelölt szakok sorrendjén, illetve eddig lehet pótolni a hiányzó dokumentumokat is. A ponthatárokat július 24-én húzzák. Összegyűjtöttük a leggyakoribb tévhiteket a felvételiről.

  • Eduline
Fazekas István

260 ponttal is be lehet kerülni

az egyetemre

Igaz, hogy a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, állami ösztöndíjas és önköltséges képzéseken is 260 pont (a felsőoktatási szakképzéseken 220), a végső ponthatár azonban a jelentkezők és a férőhelyek számától függ. A ponthatár annak a felvételizőnek a pontszáma lesz, aki utolsóként fér bele az intézmény által meghatározott kapacitásba. Tizenhat népszerű szakon idén is magas, központi ponthatárt húztak: erről itt olvashattok.

A fizetős szakokon mindig sokkal

alacsonyabb a ponthatár

Nem feltétlenül: ha magas pontszámú jelentkezők jelölik meg a fizetős képzést, a végső ponthatár is ehhez igazodik majd. Ugyanez a helyzet a népszerű, de csak fizetős formában induló szakokon is.

Fontos: ha állami ösztöndíjas és önköltséges formában is indul a képzés, de elsősorban ösztöndíjas helyre pályáztok, akkor se soroljátok előrébb a fizetős képzést a jelentkezési lapon, ha úgy érzitek, esélyetek sincs bekerülni támogatott helyre.

Inkább törlöm a szakot, úgyis csak emelt szintű

érettségivel lehet bekerülni

Tényleg vannak olyan szakok, amelyeken kötelező egy vagy két emelt szintű érettségi – ezeket itt találjátok –, a többi szakon viszont nyelvvizsgával vagy más jogcímen járó pluszpontokkal is be lehet kerülni. A jelentkezési lapon megjelölt szakot csak akkor töröljétek, ha egyáltalán nem akartok ott tanulni.

Nem baj, ha most nem jutok be ösztöndíjas helyre, úgyis ott van a pótfelvételi

A pótfelvételin szinte csak önköltséges szakokat indítanak, így ha nem akartok fizetni, és alapszakra pályáztok, a 2015-ös felvételiig mindenképpen várnotok kell.

A 2014-es felvételiről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok. A pontszámítási szabályokról itt olvashattok, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu