Július 10-ig lehet módosítani a felvételin megjelölt szakok sorrendjén, illetve eddig lehet pótolni a hiányzó dokumentumokat is. A ponthatárokat július 24-én húzzák. Összegyűjtöttük a leggyakoribb tévhiteket a felvételiről.
260 ponttal is be lehet kerülni
az egyetemre
Igaz, hogy a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, állami ösztöndíjas és önköltséges képzéseken is 260 pont (a felsőoktatási szakképzéseken 220), a végső ponthatár azonban a jelentkezők és a férőhelyek számától függ. A ponthatár annak a felvételizőnek a pontszáma lesz, aki utolsóként fér bele az intézmény által meghatározott kapacitásba. Tizenhat népszerű szakon idén is magas, központi ponthatárt húztak: erről itt olvashattok.
A fizetős szakokon mindig sokkal
alacsonyabb a ponthatár
Nem feltétlenül: ha magas pontszámú jelentkezők jelölik meg a fizetős képzést, a végső ponthatár is ehhez igazodik majd. Ugyanez a helyzet a népszerű, de csak fizetős formában induló szakokon is.
Fontos: ha állami ösztöndíjas és önköltséges formában is indul a képzés, de elsősorban ösztöndíjas helyre pályáztok, akkor se soroljátok előrébb a fizetős képzést a jelentkezési lapon, ha úgy érzitek, esélyetek sincs bekerülni támogatott helyre.
Inkább törlöm a szakot, úgyis csak emelt szintű
érettségivel lehet bekerülni
Tényleg vannak olyan szakok, amelyeken kötelező egy vagy két emelt szintű érettségi – ezeket itt találjátok –, a többi szakon viszont nyelvvizsgával vagy más jogcímen járó pluszpontokkal is be lehet kerülni. A jelentkezési lapon megjelölt szakot csak akkor töröljétek, ha egyáltalán nem akartok ott tanulni.
Nem baj, ha most nem jutok be ösztöndíjas helyre, úgyis ott van a pótfelvételi
A pótfelvételin szinte csak önköltséges szakokat indítanak, így ha nem akartok fizetni, és alapszakra pályáztok, a 2015-ös felvételiig mindenképpen várnotok kell.
A 2014-es felvételiről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok. A pontszámítási szabályokról itt olvashattok, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
