A négy leggyakoribb tévhit az egyetemi felvételiről

Július 10-ig lehet módosítani a felvételin megjelölt szakok sorrendjén, illetve eddig lehet pótolni a hiányzó dokumentumokat is. A ponthatárokat július 24-én húzzák. Összegyűjtöttük a leggyakoribb tévhiteket a felvételiről.

  • Eduline
Fazekas István

260 ponttal is be lehet kerülni

az egyetemre

Igaz, hogy a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, állami ösztöndíjas és önköltséges képzéseken is 260 pont (a felsőoktatási szakképzéseken 220), a végső ponthatár azonban a jelentkezők és a férőhelyek számától függ. A ponthatár annak a felvételizőnek a pontszáma lesz, aki utolsóként fér bele az intézmény által meghatározott kapacitásba. Tizenhat népszerű szakon idén is magas, központi ponthatárt húztak: erről itt olvashattok.

A fizetős szakokon mindig sokkal

alacsonyabb a ponthatár

Nem feltétlenül: ha magas pontszámú jelentkezők jelölik meg a fizetős képzést, a végső ponthatár is ehhez igazodik majd. Ugyanez a helyzet a népszerű, de csak fizetős formában induló szakokon is.

Fontos: ha állami ösztöndíjas és önköltséges formában is indul a képzés, de elsősorban ösztöndíjas helyre pályáztok, akkor se soroljátok előrébb a fizetős képzést a jelentkezési lapon, ha úgy érzitek, esélyetek sincs bekerülni támogatott helyre.

Inkább törlöm a szakot, úgyis csak emelt szintű

érettségivel lehet bekerülni

Tényleg vannak olyan szakok, amelyeken kötelező egy vagy két emelt szintű érettségi – ezeket itt találjátok –, a többi szakon viszont nyelvvizsgával vagy más jogcímen járó pluszpontokkal is be lehet kerülni. A jelentkezési lapon megjelölt szakot csak akkor töröljétek, ha egyáltalán nem akartok ott tanulni.

Nem baj, ha most nem jutok be ösztöndíjas helyre, úgyis ott van a pótfelvételi

A pótfelvételin szinte csak önköltséges szakokat indítanak, így ha nem akartok fizetni, és alapszakra pályáztok, a 2015-ös felvételiig mindenképpen várnotok kell.

A 2014-es felvételiről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok. A pontszámítási szabályokról itt olvashattok, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.