Olvasói kérdésre válaszolunk.
Úgy hallottam, hogy 280 pont a minimum ponthatár. Ez azt jelenti, hogy ha ez megvan, biztosan felvesznek? Nem lett túl jó az érettségim, ezért ennél sajnos nem lesz sokkal több pontom.
Legkevesebb 280 pontot kell elérni a felvételi folyamatban, hogy valaki bekerüljön a felsőoktatásba, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ilyen teljesítménnyel tényleg sikerül felvételt nyerni.
Utolsó esély: aki eddig nem szerez diplomát, elveszíti a lehetőséget
Az államtitkárság egy "nagytakarítás" keretében kisöpri azokat a hallgatókat, akik valójában már feladták tanulmányaikat, de erről nem nyilatkoztak. A döntés több tízezer egykori hallgatót érinthet, de közülük nem mindenki fog oklevelet szerezni az új határidőig, 2018-ig.
Egy szak esetében attól függ, mekkora lesz a ponthatár, hogy hányan jelentkeztek és ők ilyen eredményt értek el. Az egészen biztos, hogy a jobb hírű egyetemek népszerű képzései esetében a minimális ponthatár még az önköltséges képzési forma esetén sem lesz elégséges.
A 280 pont várhatóan a kisebb főiskolákon és kevésbé népszerűbb szakokon lehet elegendő.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
