Tényleg be lehet kerülni egyetemre 280 ponttal? Itt a válasz

Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Úgy hallottam, hogy 280 pont a minimum ponthatár. Ez azt jelenti, hogy ha ez megvan, biztosan felvesznek? Nem lett túl jó az érettségim, ezért ennél sajnos nem lesz sokkal több pontom.

Legkevesebb 280 pontot kell elérni a felvételi folyamatban, hogy valaki bekerüljön a felsőoktatásba, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ilyen teljesítménnyel tényleg sikerül felvételt nyerni.

Utolsó esély: aki eddig nem szerez diplomát, elveszíti a lehetőséget

Az államtitkárság egy "nagytakarítás" keretében kisöpri azokat a hallgatókat, akik valójában már feladták tanulmányaikat, de erről nem nyilatkoztak. A döntés több tízezer egykori hallgatót érinthet, de közülük nem mindenki fog oklevelet szerezni az új határidőig, 2018-ig.

Egy szak esetében attól függ, mekkora lesz a ponthatár, hogy hányan jelentkeztek és ők ilyen eredményt értek el. Az egészen biztos, hogy a jobb hírű egyetemek népszerű képzései esetében a minimális ponthatár még az önköltséges képzési forma esetén sem lesz elégséges.

A 280 pont várhatóan a kisebb főiskolákon és kevésbé népszerűbb szakokon lehet elegendő.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.