Tartanak az egyetemisták az új diákhiteltől

A Diákhitel 2-nek nem volt olyan pozitív a fogadtatása, mint annak idején az "ingyenpénzként" elkönyvelt eredeti...

  • Eduline
A vártnál jóval kevesebben igényelték a Diákhitel2-t
Stiller Ákos

A Diákhitel 2-nek nem volt olyan pozitív a fogadtatása, mint annak idején az "ingyenpénzként" elkönyvelt eredeti diákhitelnek – mondta Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója a Magyar Hírlap hétfői számában. A diákhitel2-ről itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.

A vezérigazgató közölte: most 4 950 hallgatónak kezdték folyósítani a kizárólag a képzési költségre fordítható új Diákhitel 2-t, míg a már jól ismert eredeti Diákhitelnek 7 100 új ügyfele lett. Hozzátette azt is, egy felmérés jelezte, hogy az új önköltséges hallgatók harminc százaléka igényelheti majd a Diákhitel 2-t. Végül mégsem élt e nyolcezres diáksereg a lehetőséggel.

Ezt Bugár Csaba azzal magyarázta, hogy a fiatalokban van némi félelem. Bár a diplomások között kisebb a munkanélküliség, ma nagyon nehéz elhelyezkedni. Ha sikerül is, akkor sem feltétlenül a végzettségének megfelelő helyre kerül a frissdiplomás, s így jövedelme az eredetileg tervezettnél jóval kevesebb lehet.

A költségtérítéses hallgatók az előző években a "hagyományos" diákhitel keretében szemeszterenként átlagosan 210-220 ezer forintot vettek fel. Most a Diákhitel 2 nyomán az önköltséges diákok átlagosan 230 ezer forintot igényeltek.

Minimális a különbség, ráadásul a sajtóban alig lehet arról olvasni, hogy az állami kamattámogatás révén ezt a pénzt mindössze két százalék kamatra veszik fel a fiatalok - jelezte Bugár Csaba.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.