Tartanak az egyetemisták az új diákhiteltől

A Diákhitel 2-nek nem volt olyan pozitív a fogadtatása, mint annak idején az "ingyenpénzként" elkönyvelt eredeti...

  • Eduline
A vártnál jóval kevesebben igényelték a Diákhitel2-t
Stiller Ákos

A Diákhitel 2-nek nem volt olyan pozitív a fogadtatása, mint annak idején az "ingyenpénzként" elkönyvelt eredeti diákhitelnek – mondta Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója a Magyar Hírlap hétfői számában. A diákhitel2-ről itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.

A vezérigazgató közölte: most 4 950 hallgatónak kezdték folyósítani a kizárólag a képzési költségre fordítható új Diákhitel 2-t, míg a már jól ismert eredeti Diákhitelnek 7 100 új ügyfele lett. Hozzátette azt is, egy felmérés jelezte, hogy az új önköltséges hallgatók harminc százaléka igényelheti majd a Diákhitel 2-t. Végül mégsem élt e nyolcezres diáksereg a lehetőséggel.

Ezt Bugár Csaba azzal magyarázta, hogy a fiatalokban van némi félelem. Bár a diplomások között kisebb a munkanélküliség, ma nagyon nehéz elhelyezkedni. Ha sikerül is, akkor sem feltétlenül a végzettségének megfelelő helyre kerül a frissdiplomás, s így jövedelme az eredetileg tervezettnél jóval kevesebb lehet.

A költségtérítéses hallgatók az előző években a "hagyományos" diákhitel keretében szemeszterenként átlagosan 210-220 ezer forintot vettek fel. Most a Diákhitel 2 nyomán az önköltséges diákok átlagosan 230 ezer forintot igényeltek.

Minimális a különbség, ráadásul a sajtóban alig lehet arról olvasni, hogy az állami kamattámogatás révén ezt a pénzt mindössze két százalék kamatra veszik fel a fiatalok - jelezte Bugár Csaba.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.