Június végén és július elején, nagyrészt szombati napokon tartják az ELTE tanárképzésére jelentkező 700 diák szóbeli...
Június végén és július elején, nagyrészt szombati napokon tartják az ELTE tanárképzésére jelentkező 700 diák szóbeli pályaalkalmassági vizsgáját - írja az Index. A félórás vizsgálaton a felvételizőknek háromfős bizottságokkal kell beszélgetniük arról, miért akarnak tanárok lenni.
Az egyetem januárban szakmailag és jogilag is vállalhatatlannak tartotta, hogy egy szóbeli meghallgatáson előzetesen minősítsék a jelentkezők alkalmasságát, ezért a május 28-i vizsgán a felvételizőknek csak egy motivációs levelet kellett írniuk arról, hogy miért választják a tanári hivatást. Hoffmann Rózsa azonban május végén levélben szólította fel az egyetemet, hogy tartsák meg a szóbeliket.
A felvételi tájékoztató szerint a pályaalkalmassági vizsgálat szóbeli alkalmassági vizsgát jelent, a bizottság a jelentkező "pályaképéről, személyes motivációiról, habitusáról, kommunikációs készségéről, pedagógiai elképzeléseiről" tájékozódik. Az ELTE viszont a felvételi kormányrendeletből azt olvasta ki, hogy a pályaalkalmassági vizsgálat követelményeit a felsőoktatási intézmény határozza meg.
"A tanári pályaalkalmasságról szakmai vita folyik. Az ELTE ebben a kérdésben igazodott a Magyar Rektori Konferencia korábbi állásfoglalásához, amely szerint az alkalmasság mérése problematikus, azt előzetesen tesztelni nem lehet" - mondta az Indexnek Fábri György, az ELTE rektorhelyettese. Hozzátette: az írásbeli a jelentkezők magas száma miatt is jobb megoldásnak tűnt.
Fábri elmondta: a továbbtanulási időszakban nem akarják fölöslegesen terhelni a diákokat, így a pályaalkalmassági vizsgálat lényege inkább az lesz, hogy a jelentkezők találkozhatnak és beszélgethetnek a hazai pedagógusképzés legkiválóbb szakembereivel. Mely tanárszakokra jelentkeztek a legtöbben? Itt találjátok a listát, a 2013-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.
Tavaly a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete vetette fel, hogy a jelentkezőket 10-15 fős diákcsoportok előtt kellene tesztelni. Így kiderülne, mennyire képesek szót érteni a gyerekekkel. Szivák Judit, az ELTE Pedagógia és Pszichológia Karának oktatási dékánhelyettese szerint azonban a tanári pályaalkalmasság vizsgálatára nincs érvényes és megbízható mérőeszköz, az eredmény pedig nem feltétlenül határozza meg, kiből milyen tanár válik később. Szivák szerint annak a kimondásával, hogy valaki 18-19 évesen alkalmatlan a tanári pályára, éppen a fejlődést, a tanárképzés lényegét kérdőjeleznék meg.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
