Június végén és július elején, nagyrészt szombati napokon tartják az ELTE tanárképzésére jelentkező 700 diák szóbeli pályaalkalmassági vizsgáját - írja az Index. A félórás vizsgálaton a felvételizőknek háromfős bizottságokkal kell beszélgetniük arról, miért akarnak tanárok lenni.
Az egyetem januárban szakmailag és jogilag is vállalhatatlannak tartotta, hogy egy szóbeli meghallgatáson előzetesen minősítsék a jelentkezők alkalmasságát, ezért a május 28-i vizsgán a felvételizőknek csak egy motivációs levelet kellett írniuk arról, hogy miért választják a tanári hivatást. Hoffmann Rózsa azonban május végén levélben szólította fel az egyetemet, hogy tartsák meg a szóbeliket.
A felvételi tájékoztató szerint a pályaalkalmassági vizsgálat szóbeli alkalmassági vizsgát jelent, a bizottság a jelentkező "pályaképéről, személyes motivációiról, habitusáról, kommunikációs készségéről, pedagógiai elképzeléseiről" tájékozódik. Az ELTE viszont a felvételi kormányrendeletből azt olvasta ki, hogy a pályaalkalmassági vizsgálat követelményeit a felsőoktatási intézmény határozza meg.
"A tanári pályaalkalmasságról szakmai vita folyik. Az ELTE ebben a kérdésben igazodott a Magyar Rektori Konferencia korábbi állásfoglalásához, amely szerint az alkalmasság mérése problematikus, azt előzetesen tesztelni nem lehet" - mondta az Indexnek Fábri György, az ELTE rektorhelyettese. Hozzátette: az írásbeli a jelentkezők magas száma miatt is jobb megoldásnak tűnt.
Fábri elmondta: a továbbtanulási időszakban nem akarják fölöslegesen terhelni a diákokat, így a pályaalkalmassági vizsgálat lényege inkább az lesz, hogy a jelentkezők találkozhatnak és beszélgethetnek a hazai pedagógusképzés legkiválóbb szakembereivel. Mely tanárszakokra jelentkeztek a legtöbben? Itt találjátok a listát, a 2013-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.
Tavaly a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete vetette fel, hogy a jelentkezőket 10-15 fős diákcsoportok előtt kellene tesztelni. Így kiderülne, mennyire képesek szót érteni a gyerekekkel. Szivák Judit, az ELTE Pedagógia és Pszichológia Karának oktatási dékánhelyettese szerint azonban a tanári pályaalkalmasság vizsgálatára nincs érvényes és megbízható mérőeszköz, az eredmény pedig nem feltétlenül határozza meg, kiből milyen tanár válik később. Szivák szerint annak a kimondásával, hogy valaki 18-19 évesen alkalmatlan a tanári pályára, éppen a fejlődést, a tanárképzés lényegét kérdőjeleznék meg.
