Rápirított Hoffmann az ELTE-re: 700 felvételizőnek kell szóbeliznie

Június végén és július elején, nagyrészt szombati napokon tartják az ELTE tanárképzésére jelentkező 700 diák szóbeli...

  • Eduline
MTI Fotó: Czimbal Gyula

Június végén és július elején, nagyrészt szombati napokon tartják az ELTE tanárképzésére jelentkező 700 diák szóbeli pályaalkalmassági vizsgáját - írja az Index. A félórás vizsgálaton a felvételizőknek háromfős bizottságokkal kell beszélgetniük arról, miért akarnak tanárok lenni.

Az egyetem januárban szakmailag és jogilag is vállalhatatlannak tartotta, hogy egy szóbeli meghallgatáson előzetesen minősítsék a jelentkezők alkalmasságát, ezért a május 28-i vizsgán a felvételizőknek csak egy motivációs levelet kellett írniuk arról, hogy miért választják a tanári hivatást. Hoffmann Rózsa azonban május végén levélben szólította fel az egyetemet, hogy tartsák meg a szóbeliket.

A felvételi tájékoztató szerint a pályaalkalmassági vizsgálat szóbeli alkalmassági vizsgát jelent, a bizottság a jelentkező "pályaképéről, személyes motivációiról, habitusáról, kommunikációs készségéről, pedagógiai elképzeléseiről" tájékozódik. Az ELTE viszont a felvételi kormányrendeletből azt olvasta ki, hogy a pályaalkalmassági vizsgálat követelményeit a felsőoktatási intézmény határozza meg.

"A tanári pályaalkalmasságról szakmai vita folyik. Az ELTE ebben a kérdésben igazodott a Magyar Rektori Konferencia korábbi állásfoglalásához, amely szerint az alkalmasság mérése problematikus, azt előzetesen tesztelni nem lehet" - mondta az Indexnek Fábri György, az ELTE rektorhelyettese. Hozzátette: az írásbeli a jelentkezők magas száma miatt is jobb megoldásnak tűnt.

Fábri elmondta: a továbbtanulási időszakban nem akarják fölöslegesen terhelni a diákokat, így a pályaalkalmassági vizsgálat lényege inkább az lesz, hogy a jelentkezők találkozhatnak és beszélgethetnek a hazai pedagógusképzés legkiválóbb szakembereivel. Mely tanárszakokra jelentkeztek a legtöbben? Itt találjátok a listát, a 2013-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.

Tavaly a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete vetette fel, hogy a jelentkezőket 10-15 fős diákcsoportok előtt kellene tesztelni. Így kiderülne, mennyire képesek szót érteni a gyerekekkel. Szivák Judit, az ELTE Pedagógia és Pszichológia Karának oktatási dékánhelyettese szerint azonban a tanári pályaalkalmasság vizsgálatára nincs érvényes és megbízható mérőeszköz, az eredmény pedig nem feltétlenül határozza meg, kiből milyen tanár válik később. Szivák szerint annak a kimondásával, hogy valaki 18-19 évesen alkalmatlan a tanári pályára, éppen a fejlődést, a tanárképzés lényegét kérdőjeleznék meg.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.