Százezer felvételizőt tart bizonytalanságban a kormány

Várhatóan több mint százezer diák akar jelentkezni felsőoktatási intézménybe, ám a pontos létszámkereteket még mindig...

  • Eduline
Stiller Ákos
Várhatóan több mint százezer diák akar jelentkezni felsőoktatási intézménybe, ám a pontos létszámkereteket még mindig nem lehet megismerni. Azt sem tudni, az egyes szakokon önköltséges formában mennyit kell fizetni a tanulóknak, illetve milyen feltételekkel lehet diákhitelhez jutni. A felvételizőket segítő Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyfélszolgálata szerint január végén lesznek nyilvánosak a részletek - írja a hvg.hu.

Tanácstalanok az egyes intézmények is: január végére tudják megmondani, hány főt tudnak felvenni, illetve hogy mennyit kell fizetni az adott szakon. „Be kell adni a jelentkezést és bízni kell abban, hogy felveszik államilag támogatott képzésre” – közölték például a Miskolci Egyetem dékáni irodáján.

„Január 31-re ígérték, hogy eljuttatják hozzánk a keretszámokat. A költségtérítés összegét pedig ennek ismeretében alakítják ki” – mondták a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának tanulmányi osztályán. A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.