Dr. Pirisi Gábor a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa nyilatkozott nekünk az idei középszintű földrajzérettségiről.
A földrajzérettségi évak óta ugyan abban a szerkezetben jön ki. Van egy topográfiai része és egy atlaszahsználós része. Aki leül idén földrajzból érettségizni, pontosan tudhatta, milyen feladatokra számíthat - elemzi nekünk a fleadatsort Pirisi Gábor.
Véleménye szerint az, hogy kinek mi számít nehézségnek az idei érettségiben, abszolút csak az egyéni kompetenciákon fog múlni.
Átnézve a feladsort és összehaosnlítva a korábbi évek feladtsoraival, az idei talán egy picit nehezebb. Van benne néhány olyan feladat, ami kevésbé kézenfekvő az érettségizőknek, mint korábban volt. Ez olyan apróságokon múlik, mint például a kettes számmal jelzett topográfiai feladatban meg kell jelölni az amerikai - kanadai határon fekvő nagy tavak közül hármat. Ez nem biztos, hogy mindenkinek jól sikerült, mert az ember hajlamos összekeverni őket.
A magyar topográfiai feladatban Pest megye településeit és a két dunai nagy szigetet kellett megnevezni,e a diákoknak. A pécsi egyetem adjunktusa szerint ez is talán kevésbé kézenfekvő, mint a korábbi évek feladatai.
Ezeket a feladatokat kapták a diákok középszinten föciből
A második feladatlap esetében már használható atlasz, körző, vonalzó és számológép. Percről percre a mai vizsgáról. A második feladatlap rögtön egy Holddal kapcsolatos feladattal kezd, majd egy hegyről készült térképrészletről kérdeznek. A harmadik feladatban különböző jelenségekkel kapcsolatos állítások szerepelnek, ezeket kell párosítani. A negyedik feladatban a földi légkörzésről látható egy ábra, és a hozzá kapcsolódó feladatok.
A hallgatóknak általában kihívás szokott lenni a térképes-számítós feladat, ami idén nagyon könnyűre sikerült. Azonban a tavak pusztulásának és feltöltődésének folyamatára rákérdező feladat szerintem nem annyira egyértelmű, valószínűleg gondot jelenthetett többeknek ez a feladat.
Emelt szintű földrajz érettségi felkészítő
Online képzés célja: Az előkészítő a 2018 májusi emelt szintű földrajz érettségi írásbeli és szóbeli vizsgájára készít fel. | | Tudomány, szociológia, oktatás , Érettségi, nyelvvizsga , Érettségi felkészítők , Középiskola, érettségi felkészülés
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
