Dopping az érettségi előtt? Ingyenes történelem felkészítőt hirdet a Studium Generale

Úgy érzitek, hogy szükségetek lenne plusz gyakorlásra és több felkészülésre az érettségi előtt? Itt a lehetőség, hogy az utolsó hetekben átismételjétek a történelem tételeket: jelentkezzetek a Studium Generale Történelem Maratonjára, és gyakoroljatok az érettségi előtt.

  • Eduline
pixabay.com

A Studium Generale idén is megrendezi közvetlenül az írásbeli érettségi előtt maratonjait. Ennek első eseménye a Történelem Maraton lesz, április 25-től 27-ig a Budapesti Corvinus Egyetemen. Április 25-én a Corvinus Egyetem „C” épületének nagyelőadójában, 26-án és 27-én pedig az „E” épület IV. előadójában tartják a felkészítőt, mindhárom nap 14:00-tól kezdődnek az előadások. 

Ilyen lesz a 2018-as érettségi történelemből: szabályok, feladatok és pontok

Milyen feladatokat kaptok majd az idei középszintű töriérettségin? Mennyi időtök lesz a megoldására, milyen témakörök kerülhetnek elő a vizsgán, és milyen segédeszközöket használhattok? Itt találjátok a legfontosabb infókat. Milyen feladatok leszenek? Az írásbeli feladatsort kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják.

Mit is érdemes tudnotok erről a programról? 

Ez egy intenzív, 3 napos felkészítő esemény az írásbeli érettségik előtt 2 héttel. A maratonon a központilag meghatározott 30 történelem szóbeli emelt témakört hallgathatjátok meg a SG Történelem Szekciós tanárainak előadásában és átfogó képet kaphattok a szóbeli témákról is. Ezen felül lehetőséget biztosítanak arra is, hogy átismételjetek a nemsokára megírandó közép- és emelt szintű tananyagot.

Átlagosan 20-50 perces előadások lesznek, az adott téma nehézségétől függően. Az esemény három napos, így mind a három nap 10 tétel hangzik el.

Jelentkezni itt tudtok, bővebb információkért pedig kattintsatok a Töri Maratonra a Facebook-eseményére , ahol részletes leírást kaphattok a programról.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.