2013-as pontszámítási szabályok: mesterszakos felvételi

Júniusban tartják a mesterszakos szóbeli felvételiket. Hány pontot kaphattok az alapszakos diplomára és a felvételi vizsgára? Mivel szerezhettek pluszpontot? Íme, a mesterszakos felvételi pontszámítási szabályai.

  • Eduline
stiller

A mesterszakos felvételin legfeljebb száz pontot szerezhettek, amely a szóbeli és/vagy írásbeli felvételin szerzett, illetve a korábbi eredményekért kapott pontokból áll össze: a pontszámítás részletes szabályait az egyetemek, főiskolák határozzák meg. A minimumponthatár ötven, azokat a felvételizőket egyik egyetemre vagy főiskolára sem veszik fel, akik ennél kevesebbet gyűjtenek össze. A legfontosabb tudnivalókat a mesterképzésről itt találjátok, az idei legnépszerűbb mesterképzések listáját pedig itt nézhetitek meg.

Ha mesterszakra jelentkeztek, felvételiznetek kell írásban és/vagy szóban: a "felvételi portfóliót" (önéletrajz, motivációs levél, tudományos dolgozat) a legtöbb intézményben már le kellett adni. A száz pont jelentős részét az írásbeli anyagok és a szóbeli alapján kapjátok meg, de a felsőoktatási intézmények figyelembe vehetik az alapszakon szerzett oklevél minősítését, a tanulmányi eredményeket, a szakmai gyakorlat értékelését, illetve egyes szakoknál a szóbeli felvételit kiegészítő gyakorlati vizsga eredményét is.

Többletpontot az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) elért eredményért és nyelvvizsgáért is kaphattok. Hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért minden intézményben jár többletpont, legalább 1, maximum 10 - az intézmények döntésétől függően. Hogyan változnak a pontszámítás szabályai az alap- és osztatlan szakokon? Összefoglalónkat itt találjátok, a felsőfokú szakképzések pontszámítási szabályairól pedig itt olvashattok..

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.