Ötszörös volt a túljelentkezés a Semmelweis Egyetemre idén

Az államilag finanszírozott orvos-, gyógyszerész- és fogorvosképzés területén a Semmelweis Egyetemre való bejutáshoz kellett a legtöbb pont. - tette közzé az egyetem.

  • Eduline
túry

A többszörs túljelentkezés mellett A Semmelweis Egyetem 5 karán 1929 elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait a magyar nyelvű képzésben a 2017/18-as tanévben.

Az Általános Orvostudományi Karon a magyar nyelvű képzésben összesen 384-en kezdhetik meg tanulmányaikat, ami négy fővel több, mint tavaly. Közülük ketten költségtérítéses képzésben tanulnak majd. Az általános orvosi képzésre összességében több mint négyszeres túljelentkezés volt, a jelentkezők túlnyomó többsége államilag finanszírozott képzésre jelentkezett. Az államilag finanszírozott képzésre való bejutáshoz a tavalyinál néhány ponttal kevesebbre, összesen 436 pontra volt szükség. A felvettek átlagpontszáma több mint 456 pont volt. Az Egészségügyi Közszolgálati Karon három szakon (egészségügyi szervező, egészségügyi menedzser, szociális munka) összesen 143-an kezdhetik meg tanulmányaikat, ami 40-el több mint a tavalyi létszám, ez az egészségügyi menedzser szak létszámbővülésének köszönhető.

Az Egészségtudományi Kar (ETK) összesen 1153 hallgatót vehet fel az idén, mely néhány százalékkal magasabb létszám a tavalyinál. 1064-en támogatott, míg 89-en önköltségi képzésben kezdhetik el tanulmányaikat. A Gyógyszerésztudományi Kar a múlt évihez hasonlóan a 2017/18-as tanévben is maximális létszámmal indíthatja a félévet, 150 hallgatót tud felvenni, a Fogorvostudományi Karon ez a szám 99 hallgatót jelent.

Több mint tíz százalékkal nőtt a pedagógusképzésre felvettek száma Nyíregyházán

Nagyon sok diák jelentkezett idén a pedagógusképzések valamelyikére, nem volt ez máshogy Nyíregyházán sem, ahol összesen 14,5%-al nőtt a felvett diákok száma. 2017-es felvételi eljárásban a Nyíregyházi Egyetemre összesen 1139 fő nyert felvételt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.