Orbán: túl alacsony a 240 pontos minimum a felvételin

A miniszterelnök szerint a következő években emelni kellene a felsőoktatásba való bejutáshoz szükséges minimális, 240...

  • MTI
MTI / Marjai János

A miniszterelnök szerint a következő években emelni kellene a felsőoktatásba való bejutáshoz szükséges minimális, 240 pontos határt, azt ugyanis túl alacsonynak tartja. Orbán Viktor ezt a TV2 Frizbi című műsorának vasárnap este sugárzott adásában mondta, ismét kijelentve: a kabinet nem akart tandíjat bevezetni.

Mint mondta, az országban eddig kétszer vezettek be tandíjat, mindkét alkalommal a szocialisták, és mindkétszer a Fidesz szüntette meg: egyszer 1998-as kormányra kerülésük után, másodszor pedig a 2008-as népszavazással. "Ebben az országban tandíjügyben úgy vannak leosztva a lapok, hogy ők bevezetik, mi meg rendszeresen kivezetjük. Ezért eszünkbe sem jutott most sem bevezetni" - fogalmazott.

A diákok azonban - folytatta - nem fogadták el a felsőoktatás átalakítására tett első kormányzati javaslatot, egy másik koncepciót követeltek, és kéréseik mintegy 90 százaléka meg is valósult. Egy követelésük viszont nem teljesült, de az nem is fog - utalt a hallgatói szerződések sorsára.

Orbán Viktor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy 2013-ban nehezebb lesz-e bejutni a felsőoktatásba, mint a korábbi években. Elmondta, a bekerülésnek egyetlen feltétele lesz 2013-ban, el kell érni egy minimális határt, 240 pontot. Kiemelte ugyanakkor, hogy nem örül ennek, szerinte ugyanis ez a ponthatár alacsony.

"Ez azt jelenti, hogy a közepesnél talán valamivel gyengébb képességűek is egyetemre mennek. S fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon annak van-e értelme" - magyarázta, azzal összegezve, hogy bár nem lesz nehezebb bekerülni a felsőoktatásba 2013-ban, mint eddig, de jónak tartaná, ha a következő években kiszámítható, a diákok számára tervezhető, előre látható módon a bejutáshoz elvárt tudásszint, követelményszint emelkedne.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.