Orbán: túl alacsony a 240 pontos minimum a felvételin

A miniszterelnök szerint a következő években emelni kellene a felsőoktatásba való bejutáshoz szükséges minimális, 240...

  • MTI
MTI / Marjai János

A miniszterelnök szerint a következő években emelni kellene a felsőoktatásba való bejutáshoz szükséges minimális, 240 pontos határt, azt ugyanis túl alacsonynak tartja. Orbán Viktor ezt a TV2 Frizbi című műsorának vasárnap este sugárzott adásában mondta, ismét kijelentve: a kabinet nem akart tandíjat bevezetni.

Mint mondta, az országban eddig kétszer vezettek be tandíjat, mindkét alkalommal a szocialisták, és mindkétszer a Fidesz szüntette meg: egyszer 1998-as kormányra kerülésük után, másodszor pedig a 2008-as népszavazással. "Ebben az országban tandíjügyben úgy vannak leosztva a lapok, hogy ők bevezetik, mi meg rendszeresen kivezetjük. Ezért eszünkbe sem jutott most sem bevezetni" - fogalmazott.

A diákok azonban - folytatta - nem fogadták el a felsőoktatás átalakítására tett első kormányzati javaslatot, egy másik koncepciót követeltek, és kéréseik mintegy 90 százaléka meg is valósult. Egy követelésük viszont nem teljesült, de az nem is fog - utalt a hallgatói szerződések sorsára.

Orbán Viktor nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy 2013-ban nehezebb lesz-e bejutni a felsőoktatásba, mint a korábbi években. Elmondta, a bekerülésnek egyetlen feltétele lesz 2013-ban, el kell érni egy minimális határt, 240 pontot. Kiemelte ugyanakkor, hogy nem örül ennek, szerinte ugyanis ez a ponthatár alacsony.

"Ez azt jelenti, hogy a közepesnél talán valamivel gyengébb képességűek is egyetemre mennek. S fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon annak van-e értelme" - magyarázta, azzal összegezve, hogy bár nem lesz nehezebb bekerülni a felsőoktatásba 2013-ban, mint eddig, de jónak tartaná, ha a következő években kiszámítható, a diákok számára tervezhető, előre látható módon a bejutáshoz elvárt tudásszint, követelményszint emelkedne.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.